Elkeltek a karikatúrák

(hirado.hu/MTI) Élénk érdeklõdés mellett rendezték meg vasárnap a kArton Galéria elsõ karikatúra és képregény-árverését, ahol alacsony árakról indított 120 tételre lehetett licitálni.
A magyar köztudatban karikatúra fogalma alatt humoros, vicces újságrajzot értenek, holott az igazi karikatúra jóval több ennél, sajátos történelmi, társadalomtörténeti lenyomat, politikai vélekedés. A mûfaj ugyanakkor magán viseli a mûvészi-esztétikai megjelenítés sajátosságait. Bravúros rajzkészséget, kifejezõerõt, jellemábrázolást feltételez. A magyar karikatúra közel áll hozzánk, saját múltunkról-jelenünkrõl mond véleményt…

A kArton Galéria jól választott, midõn többnyire magyar mûvészek munkáit bocsátotta árverésre, és csak kevés angol, francia és német mûvet kínált fel.(Egy másik galéria pár éve próbálkozott amerikai karikatúrák aukciójával – sikertelenül).

Ebben az anyagban a tavaly elhunyt Zórád Ernõ festõi képregénylapjai éppúgy ott voltak, mint a grafikus Pekár Gyuláé, a több német és magyar lapba rajzoló, expresszionista és szürrealista festményeirõl ismert Szigethy Istváné, vagy az „élet illusztrátorának” tartott jelmez és díszlettervezõ Vogel Eriké.

Kalapács alá kerültek magukat a XX. század elsõ felében mûködött olyan neves újságrajzolóinak munkái, mint Mühlbeck Károly, a festõnek is elismert Gáspár Antal, a Ferenczy-tanítvány festõ-grafikus Major Henrik, vagy Bér Dezsõ, a politikai karikatúra mestere. A Lúdas Matyi, a Szabad Száj, a Füles, a Tanácsosok Lapja rajzolóitól: Várnai Györgytõl, Toncz Tibortól, Kassowitz Félixtõl, Réber Lászlótól, Sajdik Ferenctõl is sok tusrajzzal találkozhattunk.

A nemzetközi „színeket” Daumier színezett litográfiái, a német Wilhelm Busch, az angol John Leech és Robert Cruickshank rajzai képviselték. Különlegességként Sajdik Ferenc olajfestményeire is lehetett licitálni, kikiáltási áruk másfél- kétszeresén, 100-150 ezer forintért keltek el.

Jó áron vették meg Honoré Daumiernek két, az 1800-as évek közepérõl való kézi színezésû litográfiját. Mindkettõt 40 ezer forintról indították, s az egyiket 130 ezernél, a másikat 55 ezernél ütötték le. Rendre feltornázták magukat Vogel Erik rajzai, egy temperájáért, amely a Színházi Életben jelent meg, 44 ezer forintot adtak. Bér Dezsõ Koalíció címû akvarellje pedig 48 ezer forintot ért meg valakinek.

Jól landoltak a képregények, képregénylapok. Jókai Mór Fekete gyémántok címû regényébõl Zórád Ernõ 54 lapos képregényt készített, ezt 220 ezer forintért vitték el. Míg a Három testõr egy-egy lapját – ugyancsak Zórád Ernõtõl – 45, illetve 36 ezernél ütötték le. A Major Henrik és Kürthy György rajzait tartalmazó 1911-es, Komédiások címû albumot 18 ezer forinton ütötték le.