Méregcsók: Az erény körforgása

Az összes jó szupergonosz meg akarja váltani a világot, csak éppen azt nem nézi, kiket sodor el az általuk előidézett áradat. Ugyanis egy jó szupergonosz dolga az, hogy kényelmetlen kérdésekkel szembesítsen minket, olvasókat, így köszöni szépen, egész jól működik egymaga, még helyi igazságosztó sem kell pofozózsáknak. Így volt ez a feleségét megmenteni vágyó Mr. Faggyal, vagy a civilizációra túlburjánzott kertként tekintő Ra’s Al Ghullal, ahogy a címben szereplő Méregcsókkal is.

Ritka nagy közhely, hogy bármely karakter lehet jó egy értő író kezében, így Méregcsók, polgári nevén Pamela Isley, volt már összetett ökoterrorista és velejéig romlott végzetasszony is, igaz, eddig többnyire más szemén keresztül láthattuk őt. Most azonban őt teszi meg főhősnek G. Willow Wilson, akinek többek között a másik nagykiadó világába nem kevés friss vért öntő Ms. Marvelt köszönhetjük. Itt azonban nem egy fantasztikus képességekkel bíró fiatal fruska a főszereplő, így míg a Ms. Marvel üde, energikus és esetlenségében is szerethető volt, addig a Méregcsók ennek az ellentéte. Borongós, nyomasztó és folyton rávilágít a minket körbevevő burjánzásra és rothadásra. Valahol Méregcsók is méltó párja lenne Batmannek a komor merengésben, csak ő ezt nem Gotham egyik felhőkarcolóján teszi, hanem az őszi avarban.

Mint minden szupergonosznak, neki is van szívügye, a természet, és mint minden kollégája, ő is az emberiséget okolja az azt érő minden rosszért. Nem minden ok nélkül persze, mert mint azt sokan megállapították, mi is féktelenül terjeszkedünk, mint egy rákos daganat. Az újdonság nem is ez, hanem hogy Pamela belátja, az emberekkel külön-külön semmi gond nincs, sőt mi több, ő is közéjük tartozik, így semmi joga többnek látni magát náluk. Ezért a legutóbbi ördögi tervében megfertőzi saját magát, hogy így pusztítson el minél többet az emberekből. Így persze ő is életét veszti majd, mielőtt láthatná a saját maga által létrehozott Kánaánt, de a próféták sorsa már csak ilyen.

Nem mintha piedesztálra emelné magát, épp most van túl egy dühös veszekedéssel Harley-val, aminek magának mi ugyan tanúi nem vagyunk, az utórezgéseknek annál inkább, miközben csatlakozunk Méregcsókhoz erre a hosszú road triphez, kocsikás kiruccanáshoz át az Államokon. Ezalatt pedig főhősünk olyanokkal szembesít, mint a vegetarianizmus fonákságai vagy azok a körülmények, amelyekben a csomagküldő szolgálatok kizsákmányolt alkalmazottjai dolgoznak. Mindezt minden szájbarágás nélkül, és különben is, Pamela nem ül fel a magas róla. Ellenkezőleg, végig marja magát az önvád miatt, hogy saját egója és az elveszett hatalma fontosabb volt neki, mint a szerettei, akik pedig őt óvták. Meg persze valahol a bosszú is vezérli olyasvalakivel szemben, aki pedig megtanulhatta volna már, hogy az ember a növényi létezést magában foglaló hatalommal igencsak megégetheti magát.

Kellemesen komor, melankolikus és érett képregény a Méregcsók: Az erény körforgása, ahol csöppet sem a nagy, látványos harcokra hegyeződik ki a történet, hanem a karakterekre. Ahol nem a nagy eszméken van a hangsúly, hanem azon, hogy mi mindent áldozunk fel olykor értük, és hogy ezek olykor mennyivel fontosabbak számunkra és világ számára egyaránt. Kifejezetten ajánlom azok számára, akiket a nagy csaták helyett inkább a különös karakterek érdekelnek, és hogy mennyivel más lencsével nézünk általuk a mi is saját világunkra.

Mert valahol a jó történetek éppen felnyitják a szemünket, miközben egy másik világba kalauzolnak el minket.

Pusztai Dániel

Cím:	Méregcsók – Az erény körforgása
Szerző(k):	G. Willow Wilson, Marcio Takara, Arif Prianto
Kiadó:	Gabó
Ár:	9990 Ft
Formátum:	keménytáblás kötet
Terjedelem:	200 oldal
Megjelenés:	2025.10.
Megvásárolható:	Könyvesboltok
Online vásárlás:	a kiadó honlapján...