Száműzöttek szövetsége, avagy Piszkos Fred, a kapitány

Megérkezett a második írás a Sarkított kockák pályázatra, amely egy éppen nemrég (újra) megjelent, honi művet választott tárgyául.


Száműzöttek szövetsége
Rejtő Jenő – Cs. Horváth Tibor – Korcsmáros Pál: Piszkos Fred, a kapitány

Az ellenségem ellensége a barátom.
A közhellyé vált igazságok nem véletlenül alakultak elcsépelt frázisokká. Mivel az élet maga szolgáltatja a legtöbb bizonyosságot a felől, hogy a létezés mozzanatai a legkisszerűbbek, a jelen esetben is hunyászkodó nyugalommal kell földre vetnünk magunkat, hogy bizony ez a mostani helyzetben sincs másképp.
A tárgyalt mű keletkezésénél két olyan ág lépett nászra, melyek közös eredője, hogy mindkettejüket kivetette a közös ellenfél, a „magasabb” ízlés. A képregény máig harcol a művészetek közé kerülésért (nem minden országban), melynek boncolgatása ugyancsak közhely számba megy, ennek ellenére még mindig aktuális. A páros másik eleme Rejtő Jenő és az ő életműve. Rejtőt, akár a képregényt, nem fogadják be a „nagyok”. Zsenialitása ellenére soha nem került be az irodalmi kánonba, műveit a ponyvairodalomhoz sorolják.
Szerencsére a megítélés a műélvezőt egyáltalán nem zavarja, látjuk, amit látunk.
A Piszkos Fred, a kapitány című képregény egyik oldalát választottam ki, amely az Eduárd 7. számában, 2006 decemberében jelent meg. Szándékosan nem a színezett változatot vettem, mert annak elemzése jóval több terjedelmet kívánna.
A képregényt Rejtő azonos című művéből átdolgozta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál. A történet egy vásott „világpolgár” kalandjairól szól, aki útja során összetalálkozik a címben szereplő Piszkos Freddel. Az oldal nem az 1960-as években megjelent példánynak a mása, hanem már a felújított kiadás ízelítő oldala. Erre való utalás Fülig Jimmy felkiáltása, miszerint nem kocsmáros, hanem „Korcsmáros” jelenlétére lenne szüksége. Ez a Korcsmáros Pál örökségét kezelő utódokra vonatkozik.
Az oldal 2 nagyobb egységből áll, felső és alsó panel sorból. A felső panelsor 2 panelre oszlik.
Az első panelben felsejlik az irodalmi adaptációk okozta egyik kellemetlenség: a narratív elemek túlsúlya. A túl sok szöveg olvasása alatt a képek erejüket veszthetik. Kevesebb szöveg jobban erősítené a képeket. Viszont Rejtő cirádás, komikus, ironikus gondolatainak megkurtítása sokat levonna a befogadás élvezeti adagjából.
Lenyűgöző, ahogy Rejtő iróniája megjelenik Korcsmáros rajzaiban. A második képkockán a verekedés közepette a gondos imposztor arra is ügyel, hogy igényesen végezzen támadójával: egy szegvasat tart ellenfele fejéhez, amit majd egy balta segítségével kíván opponense fejébe zúzni. A csavargók, bajkeverők hada, mintha a szalonokból szabadult volna ki: Fülig Jimmy kéztartása vetekszik egy angol úriemberével. A kép mozgalmas, elrejtett apróságai növelik értékét. A kép sarkán még egy agonizáló részeget is felfedezhetünk.
Rejtő és Korcsmáros karakterei változatosak. Nem láthatunk két ugyanolyan pofát megjelenni. Korcsmáros stílusa a Rejtő-adaptációk alatt forrta ki magát. Rajzainak naturalista és karikaturisztikus jegyei magán hordozzák Rejtő fonák formanyelvét.
Korcsmáros rajzai látszólag egyszerűnek hatnak, de a közhelyeknél maradva az igazán nagyszerű dolgok tűnnek a legegyszerűbbnek. Egyszerű vonalvezetése valójában hihetetlen rajzi tudást takar. Egy-egy kéz vagy közeli arckarakter finom vonalain vehetjük észre milyen fokon állhatott rajztudása.
Betartja a több-kevesebb elvét. Annyira dolgoz ki egy-egy kompozíciót, amennyit az adott beállítás megkíván: bekockáz egy zakót, becsíkoz egy felsőt, sötétít a hajon, a falon, hogy a finom kontrasztok kiadják a lényegi elemeket. Az első képkockán Jimmy van a középpontban, a fehér háttérből kitűnően kiugrik. A második kockán a fal sötét tónusa világító kép-a-képben dobja ki a kocsma belső terét. A harmadik kockán a tér érzékeltetésére és a lényeg kiemelésére használja a felületek sötétítését és az erősebb kontúrok alkalmazását. Jimmy és a „korcsmáros” figurája kiemelkedik a vékonyabb vonalakkal meghúzott csatatérből.
Korcsmáros változatos rajzi világa sokat köszönhet Rejtő vaskos irodalmi produktumának. Napjainkban többen abban látják a magyar képregény feltámadását, ha nagyon erős irodalmi anyagból táplálkoznának. A kevésből a képregény stilizálása után még kevesebb marad. Viszont, ha bőséges alapanyagból szelektál a képregény, a Korcsmáros képregényekhez hasonló gigászi alkotás születhet meg. Vagy nem.

Jáger Attila

[poll=6]

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: