Stan Lee – Félrefordított életem

Pár napja jelent meg a sokak által várt Stan Lee: Fantasztikus életem – A Marvel Comics története című vaskos képregény-kötet, melyről Harza Tamás, a Kingpin kiadó és egyben a magyarországi Pókember közösség feje írta le röviden a véleményét, melyet főleg azon kedves olvasók számára ajánlunk, akik esetleg a Kossuth kiadóhoz hasonlóan nem lennének teljesen tisztában a Marvel univerzum immár évtizedek óta elfogadott magyar fordításaival és elnevezéseivel:

Megjelent a Kossuth kiadó kötete, amelyben Stan Lee életét ismerhetjük meg képregényes formában elmesélve. A Fesztiválon megvettem, és elolvastam. A könyv végig érdekes, főleg ha nem ismered Stan életét. De ha ismered, akkor is. Megtudni belőle, honnan indult, és hogyan építette fel a Marvel Univerzumot az alapoktól. Az elmesélési mód is nagyon ott van: Peter Daviddel karöltve nagyon szórakoztató formában mesélik el az egészet. Mondhatni, az eredeti mű nagyszerű. De sajnos a Kossuth kiadónál nem (sem) vették a fáradtságot, hogy a végeredményre ráeresszenek egy olyan szakértőt, aki legalább már látott is képregényt. Bár nincs szörnyen sok, de pár igen durva magyar fordítást fel lehet fedezni benne. Néhány példa:

• Az, hogy egyes hősöknek és bűnözőknek nem ismerték a magyar nevét (pedig filmek is készültek róluk, azaz egyetlen google kereséssel megoldható lett volna) legyen csak közepes hiba. Ilyen volt Daredevil és Dr. Doom.
• Ennél kicsit erősebbnek érzem, hogy itt Sue Storm a Fáklya húga (önmagában ez elég bizonyíték, hogy se F4 képregényt, se a filmet nem látta senki a könyv készítői közül).
• Vagy az, hogy a Baxter Buildinggel nem tudtak mit kezdeni, és „a Baxter épülete” lett belőle.
• Mondhatni az már bődületes hiba, amikor a Lényről írnak és „Dolognak” fordítják,
• nem beszélve a nagyon szépen felvezetett és kísérőszöveggel magyarázott részről, ahol Stan egy teljes oldalas képen nevet ad a Megtorlónak – csak az éppen most Büntető lesz.
• Hogy képregényes cikket sem olvastak sosem, az lejön abból, hogy nem tudtak mit kezdeni a szaknyelvvel, miszerint a képregényfüzetet könyvnek fordították,
• a rajzolót következetesen művésznek,
• a „Side-kicks” pedig „haverok” lett.
• E történetből, ha nem ismered, azt tudod meg, hogy a 70-es években a Hulknak show-műsora volt,
• és ami a legjobban fájt, hogy az „Excelsiort” nemes egyszerűséggel úgy fordították, hogy (drum roll): „feljebb”.
• Még egy dolgot tudnék kiemelni, hogy a fiúk az amerikai szlenggel sincsenek nagyon tisztában, mert a vélhetően „You can say it again” mondat már-már eaglemoss-i mélységekbe lemenően „Na ezt megismételhetnéd” fordítással került be, aminek semmi, de semmi értelme nincs az előtte elhangzó mondat után. Márpedig, hogy egy klasszikust idézzek, ha fordítóként visszaolvasva egy mondatot az jön le, hogy ennek semmi értelme nincs, akkor kezdj el gyanakodni.

Szóval sajnos nem felhőtlen a kötet olvasása, de ez mondhatni olyan alapmű, hogy mindezekkel a hibákkal együtt is érdemes megvenni és elolvasni. Mert ennek ellenére még mindig nagyon szórakoztató a könyv és az előadásmódja. Ezek a hibák csak visszavesznek az olvasási élményből, és nagy kár értük ugyan, de attól ez a kötet még így is nagyon élvezetes marad.

Stan Lee: Fantasztikus életem – A Marvel Comics története
Szerzők: Stan Lee, Peter David, Colleen Doran
Kiadó: Kossuth
Megjelenés: 2019. május