Sötét kor, fényes jövő

A 2011-es év legvégén jelent meg egy amerikai formátumú magyar képregény próbaszáma, majd a következő évben rajtolt, fedélzetén a kereskedelmi tévé egyik ismert producerével, Árpa Attilával és olyan képregényalkotókkal, mint Fábián István (rajz), Haránt Artúr (színek) és Szabó Jenő (szöveg). A honfoglalás környéki magyar mondavilágba helyezett fantasy(?) képregénysorozat idén mintha csendesebben folytatná útját, ám az interneten annál aktívabb a jelenléte. Többek között erről váltottunk néhány levelet Fábián „Fabe” Istvánnal. (Aki pedig mindent tud és olvasni sem szeret, annak exkluzív képanyaggal szolgálunk.)

Össze tudnád foglalni, mi történt a Sötét Kor sorozattal, úgy az utóbbi egy évben? Milyen változások történtek a stábban?
A Stábban nincs változás, max. annyi, hogy a 3. számtól kezdve Uray Márton csinálja a bubizást (betűbeírást – szerk.), és szintén a 3. számtól kezdve, a magyar nyelvű számok borítóját mindig más rajzolja majd meg. A 3. szám „variant cover” Felvidéki Miki műve. Bayer Antal korrektúrázza a magyar szöveget és fordította angol nyelvre a 2. és 3. számokat.
A 0. szám után látható volt, hogy Árpa Attilának nem lesz ideje ezzel foglalkozni, és a kiadó is mást irányt szeretett volna. Attila egy ilyen nagyon komor, „magyar Trónok Harca” történetet tervezett, ami a fantasy elemeket csak sejttette, a kiadó (Alex Bandula) meg inkább több fantasy, látvány, mágia stb. történetet preferált.
Jelenleg az első 10 szám van megírva – az lenne az első „évad” vége – de nem zártuk le a történetet teljesen, ha lesz rá igény, folytatódni fog.


– az első szám néhány mintaoldala –

Hányadik számtól tértetek át digitális terjesztésre? Van-e ezeknek magyar nyelvű változata? Milyen a digitális kiadvány fogadtatása? Készül-e korlátozott példányszámban nyomtatott változat?

Az első 3 kiadvány (0., 1. és 2. számok) után látható volt, hogy itthon a min. 500 darabos nyomtatás kb. fele fogy el, így a kiadó úgy látta jobbnak, ha inkább az angol nyelvű számokra koncentrál jobban (ezek az év vége felé lesznek nyomtatva, amint kész lesz az első 5-6 szám.
Pár hónapja elkészült a hivatalos weboldal is és ezzel egy időben egy rövid képregény „trailer” videó is. Ahogy lesz több időm, a weboldallal is foglalkozni fogok. Tervbe van véve egy „Sötét Kor” térkép készítése is, amit ha minden igaz, szintén ’animálva’ fogunk bemutatni a közönségnek.
A 3. szám már csak digitálisan jelent meg, (a web áruházban kapható), és ahogy már említettem; kb. az év végétől lesznek nyomtatott angol nyelvű kiadványok. A kiadó egy marketing stábot fog foglalkoztatni, jelenleg nem reklámozunk sehol, úgymond „lapítunk”. Az év végétől, digitálisan jelen leszünk a ’comiXology’ digitális képregény terjesztő oldalán is, ami mindenképp „emeli a project tekintélyét”.
Én személy szerint szeretném, ha lenne magyar nyelvű nyomtatás is, de jelenleg erre nincs sok esély. Talán majd összegyűjtve az első 6-8 számokat könyves formátumban (trade paperpack), de ez még a jövő zenéje, ahogy szokták mondani: „tárgyalás alatt”.
A 4. szám hamarosan kapható lesz mind két nyelven, digitális formátumban (napok kérdése) és még idén elkészülnek az 5. és 6. számok.


– a második szám néhány mintaoldala –

Az első számokban két producer nevét olvashattuk, a történethez másik két nevet és egy ötödiket pedig, mint a szövegért felelős személyét. Sosem volt igazán tiszta számomra, ki is írja a képregényt. Ahogy értem, ez mostanra kicsit leszűkült. Le tudnád írni, hogy az írói részlegen egész pontosan ki mit csinál?

Alex Bandula az, aki finanszírozza ez egész projectet (ő Kanadában él). Halász Attila, Alex ismerőse volt, igazából semmi köze nem volt a projecthez.
Árpa Attila és Huszár Péter (az Argo filmek írói) eredetileg írták volna a képregényt, de elég hamar rádöbbent mindenki arra, hogy a képregény írás egész más, mint egy film forgatókönyv írása. Aztán idejük se volt erre…
Én hoztam Jenőt és Artúrt, akikkel már „összeszoktam” a PINKHELL-ben (MKA képregény-antológiák-szerk.), és Attila alapötletéből (amiből mára már csak a főszereplő sámán neve: Iddár maradt meg) Jenő írta már a 0. számot is.
Magát a képregény címét is én találtam ki.
Jelenleg Jenő írja a fő történetszálat/párbeszédeket, néha én és Alex is javasolunk dolgokat, amiket Jenő általában elfogad. Bayer Antal végzi a magyar nyelvű korrektúrákat és az első 3 számot angol nyelvre fordította. Az első 3 szám (0-2) betűbeírását/bubizását még én csináltam, de a 3. számtól kezdve Uray Mártont kértem fel erre a „hálátlan” (és valljuk be roppant fontos, de unalmas) munkafázis elvégzésére.
És, hogy a „végére hagyjam az elejét”, engem eredetileg egy esetleges Argo2 képregény rajzolás ügyében kerestek meg, amiből végül is nem lett semmi – szerencsére a film azért elkészült – jövő tavasszal elvileg be is mutatják. Amikor kiderült, hogy nem lesz Argo képregény, jött az ötlet, hogy jó lenne egy ilyen „keleti legendás, magyaros-hunos” TV sorozat vagy egész estét film, amit első körben egy képregény formájában lehetne bemutatni a leendő producereknek. Azért is a 10 rész / évad történet-kezelés. Bár biztos nem mondok újdonságot; de mint (gondolom) minden rajzoló / történet-mesélő, én is filmként képzelem el, amiket kitalálok, lerajzolok…


– a harmadik szám magyar változatának néhány mintaoldala, Felvidéki Miklós borítóváltozatával –

Jól figyeltem-e meg Facebookon és rendezvényeken, hogy a rajzoláson túlmenően igazán szíveden viseled a sorozat sorsát és a promózása is nagyban rád hárul?

Mivel nekem van a legtöbb időm (havi fix fizetésem van) – jó az túlzás, hogy van időm – de akkor úgy mondom; csak én „élek ebből” jelenleg ebben a projectben – én szoktam reklámozni itthon, amit tudok – bár eléggé le vagyok limitálva a Facebookra. A weboldalt is én terveztem, tehát mindig van, mit csináljak. Fazekas Attila szokta nekem mondani, hogy becsüljem meg a munkámat, mert ritka az, aki ebből meg is tud élni…


– az angol nyelvű változat borítói –

Hogyan terjesztitek az angol nyelvű kiadványokat? Milyen lehetőségekkel indul egy itthoni angol kiadvány?

Erre még nem tudok konkrét választ adni. ComiXology nyilván az első lépés a helyes irányba. Én úgy gondolom, hogy majd bombázni kell mindenkit, digitális és nyomtatott képregény terjesztőket, nem olyan rég össze is állítottam egy listát.
Jövőre már leszünk kanadai és talán amerikai képregényfesztiválokon is.
Itthon meg maradnak a „szokásos csatornák”; Facebook, képregényes portálok, és talán Árpa Attila is besegít majd néha a promózásba. Nyitottak vagyunk bármire…

Szabó Zoltán Ádám