Hulkban mindig is szimpatikusnak találtam, hogy szuperhősképregény helyett egy szörnytörténetet kaptunk egy olyan hőssel, aki kicsit Edward Hyde, kicsit Frankenstein szörnyetege, kicsit King Kong. Éppen ezért ő nem a járulékos károkat igyekszik minimalizálni, hanem tör, zúz, rombol, mint egy porcelánboltba beeresztett bika. Többet is látjuk őt a vadonban, kietlen, kopár sivatagokban vagy fagyos fenyvesekben, mint … Bővebben: Sérült emberek csatája – Hulk: Szürke