Rejtő, Korcsmáros és a Blikk

Rejtő-képregények vasárnaptól a Blikkben

Budapest — Szentségtörés volt-e Liszttől, hogy Bach-orgonadarabokat dolgozott át kora modern hangszerére, zongorára? És ha egy Shakespeare-darab szövegét „átfordítják” korunk nyelvére, hogy a mai néző is értse és élvezze? Aligha.

Korcsmáros Gábor (33) sem gondolja, hogy az lenne nagyapja, Korcsmáros Pál (1916–1975) régi, fekete-fehér képregényeinek felújítása, divatos szóval. És az érdeklődés az általa vezetett Képes Kiadó képregénykötetei iránt őt igazolja. Holnaptól három hónapon át a Vasárnapi Blikkben is ilyen újjávarázsolt Rejtő-képregényeket találnak olvasóink, amelyek Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán kezét és szemét dicsérik.

– A régi füzetekben találkozva nagyapám munkáival, meg kell mondjam, nem voltam lenyűgözve. Ez jórészt a gyatra nyomdatechnikának köszönhető, ami egyáltalán nem adta vissza az eredeti tusrajzok színvonalát – mesélte lapunknak Gábor. – Másrészt nagyapám figuráit mai szemmel is abszolút „versenyképesnek” találom, de a forgatókönyv nem állta ki az idők próbáját.

Cs. Horváth Tibor írta a képregények forgatókönyvét, és aprólékos instrukciókat adott arról, mi legyen egy-egy kockán. A baj csak az, hogy rengeteg szöveget zsúfolt be egy kockába, sokszor elvitte a felület háromnegyedét is, ami a nyugati képregényműfajban elképzelhetetlen.

– Ott kezdetektől a kép dominál és hat, a szöveg szikár és lényegre törő, aminek persze az is az oka, hogy a képregény nyugaton önálló műfajként alakult ki, Magyarországon viszont évtizedeken át kizárólag regények adaptációjaként létezett – magyarázza az unoka. Aki szerint azért is egyszerű volt húzni a Cs. Horváth-szövegekből, mert gyakran olyasmit is leírt, ami a rajzból is nyilvánvaló. Ami pedig a képeket illeti, egy 2002-es, meg nem valósult Piszkos Fred-rajzfilmterv* és a hozzá kiszínezett régi rajzok kellettek ahhoz, hogy kiderüljön: ezek működnek színesben is.

Persze többről van szó szimpla szöveghúzásnál és színezésnél. Miután megszabadították a ráragasztgatott szövegektől az eredeti rajzokat, majd beszkennelték és számítógéppel retusálták őket, nem egy kockát ki is egészítettek, magyarán hozzárajzoltak. Így akad, amelyik a felújításban majdnem egy teljes oldalt foglal el. Sőt új kockákat is készítettek a folyamba, ha a dramaturgia szempontjából indokoltnak látták.

– Néha új karaktert is belerajzoltunk a képregénybe, vagy jó stylistként passzolóbb hajat, ruhát, sminket adtunk egy meglévő szereplőnek. De attól sem riadtunk vissza, hogy kicseréljük az autókat egy olyan utcaképen, amibe nagyapám a hatvanas évekre jellemző járműveket rajzolt, holott a Rejtő-történet a harmincas években játszódik – árulta el Gábor. A végeredményről holnap mindenki meggyőződhet a Vasárnapi Blikk képregénymellékletében. [blikk.hu]

* Az elvetett filmről bővebb infó:
– Piszkos Fred befektetőt keres
– Piszkos Fredből rajzfilmfigura lesz
– Piszkos Fred moziba készül
– Piszkos Fredből filmsztár lesz

Ő adott arcot Piszkos Frednek

Ha azt mondjuk, Vuk, biztos minden olvasónk szeme előtt Dargay Attila rajzfilmfigurája jelenik meg, miként a Hófehérke név hallatán a Walt Disney-féle. És a Piszkos Fred nevet hallva? Naná, hogy Korcsmáros Pál (1916-1975) képregénykaraktere!

A kultikus Rejtő-képregények készítője naponta húsz órát is dolgozott, fénykorában öt újság foglalkoztatta. Egyik legnagyobb sikerét a most a Vasárnapi Blikkben induló Piszkos Fred, a kapitány hozta el neki.

– Úgy becsüljük, hogy körülbelül 30 ezer kockát rajzolt meg életében. Ma, a számítógépek korában egy francia képregényrajzolónál heti két oldal már szép teljesítménynek számít – érzékelteti nagyapja hihetetlen munkatempóját Korcsmáros Gábor (33). Ő vezeti azt a családi kiadót, ami a Korcsmáros-képregények felújításával és újrakiadásával foglalkozik.

Az újjávarázsolt klasszikusokból most hétvégétől három hónapon át a Vasárnapi Blikkben közlünk sorozatot. Az először a Fülesben megjelent, majd füzetben is kiadott Piszkos Fred, a kapitány története színes változatban, átdolgozott szöveggel, megújult képkockákkal elevenedik meg nyolc oldalas folytatásokban.

Korcsmáros Pál húszéves korától rajzolt, és stílusára vevő volt a háború után indult Pesti izé című szatirikus hetilap is. Miután ezt a Rákosi-rendszer betiltotta, Korcsmáros újságíróként kényszerült tudósítani a szocialista munka frontjáról: a komlói bányászokról, az ózdi kohászokról. Aztán már cikkeket sem írhatott az ízig-vérig polgár, aki mindig nyakkendőt viselt, és keserűn itta a feketét.

Rajzolói pályafutása akkor ívelt fel ismét, amikor a Füles újság 1961-ben elővette Rejtő Jenő A szőke ciklon című regényét, hogy a szövegíró Cs. Horváth Tiborral és Korcsmárossal átdolgoztassa képregénnyé.

– Édesapám akkor találkozott először Rejtő-prózával, hiszen a háború után be volt tiltva, csak ’56-ban jelenhetett meg ismét a Vesztegzár a Grand Hotelben. Rendszeresen velem olvastatta fel a regényeit, miközben máson dolgozott. Kellemes meglepetés volt neki, hatalmasakat nevetett egy-egy fordulaton – meséli Korcsmáros Péter (67), aki leginkább úgy emlékszik vissza apjára, hogy ül és rajzol. Még kint, a hétvégi telken is, a fa alatt. – Máshogy nem is tudta volna tartani a határidőket. Reggel ötkor már arra ébredtem, hogy az általa pörkölt kávé illata járja be a lakást.

Korcsmáros Péter szerint édesapjára nagy hatással volt a Walt Disney-stílus: kicsit idealizált főhős mellett a többi figurát szabadon karikírozhatta. A legendás szereplők évtizedeken át csak fekete-fehérben jutottak el az olvasókhoz, de vasárnaptól a Blikk oldalain színesben elevenedik meg a rejtői világ. [blikk.hu]

Piszkos Fred a Vasárnapi Blikkben kavarja

Fülig Jimmy, Nagy Bivaly, Tulipán és Buzgó Mócsing (azaz az igazi Trebitsch, a borneói Fahéj Tanya intézője) egy hét múlva már a Vasárnapi Blikkben osztják a pofonokat, miközben Piszkos Fred a háttérben folyamatosan kavarja a málnaszőrt.

Rejtő Jenő legendás figuráit október 14-től három hónapon át nyolcoldalas képregény-sorozatban hozzuk el olvasóinknak: a Képes Kiadó jóvoltából a Piszkos Fred, a kapitány teljes történetét leközöljük.
Korcsmáros Pál képregényein generációk nőttek fel, egyetlen rajzoló sem tudta úgy megjeleníteni a rejtői világot, mint az 1975-ben elhunyt művész.

Először 1961-ben készítette el Cs. Horváth Tiborral A szőke ciklont a Füles számára, amely után egymást követték a páros Rejtő-feldolgozásai. A legnagyobb sikert az 1964-es Piszkos Fred, a kapitány aratta, akárcsak 20 évvel később, amikor füzetekben is megjelentek a klasszikus képregények, több százezres példányszámban.

A rajzoló unokája, Korcsmáros Gábor 2002-ben porolta le a nagyapai örökséget, és kezdte kiadni a régi, fekete-fehér képregények átdolgozott, nagyalakú, színes, digitálisan felújított változatait. A szövegek néhol hosszabbak lettek, így még jobban megőrizték a rejtői humort, és Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán rajzolók munkája révén nemcsak a régi figurák keltek életre, hanem új képkockák is születtek. Így nem csoda, hogy a felújítási munka egy-egy történetnél akár egy évig is eltarthat.

A Vasárnapi Blikkben a jövő héttől olvashatják a Piszkos Fred, a kapitány felújított, színes változatát, és újra megtapasztalhatják, milyen bonyodalmakkal jár az, ha valaki a rossz szállásmesterben felejti kagylónyelű, keskeny, kissé hajlított pengéjű kését. [blikk.hu]