Piszkos Fredbõl filmsztár lesz (II)

Varsányi Ferenc rendezi az elsõ Rejtõ-animációt.
Rajzfilm készül Rejtõ Jenõ talán legkedveltebb regényébõl, a “Piszkos Fred, a kapitány”-ból. Az ötlet az itthon és külföldön is jól ismert televíziós és animációs rendezõtõl, Varsányi Ferenctõl származik, aki nemcsak rendezõje, hanem egyik producere is az alkotásnak.
“Nem szerettem volna kiengedni a kezembõl ezt a munkát, amelyet nagyrészt Magyarországon akarok megvalósítani, ehhez viszont a producerkedést is vállalnom kell”- nyilatkozta a Népszabadságnak a mûvész. Már kamaszkora óta szerelmese Rejtõ regényeinek, az azokban szereplõ figuráknak, és annak idején falta a kalandjaikról szóló képregényfolytatásokat is, amelyeket Korcsmáros Pál rajzolt. Talán az utóbbiak is hozzájárultak, hogy régi vágya animációs filmen megörökíteni a történeteket. A nyolcvanas évek végén komoly kísérletet is tett erre, méghozzá egy addig egyedülállónak számító formában: kombinálta az élõ figurákat a rajzfilmes alakokkal, valamint a háromdimenziós hátterekkel és effektusokkal. Nagy munkával elkészítette a próbakockákat, az úgynevezett pilotprodukciót, méghozzá a Mafilm-stúdión kívül a New York-i Institute of Technology lehetõségeit is igénybe véve. Az elképzelés jónak bizonyult, de az akkori partner, egy amerikai producer elõnytelen szerzõdést ajánlott, és a dologból nem lett semmi. Egy évre rá Spielberg kijött az elsõ élõ-animációs kombinációval, a Roger Rabbittal. Ha a magyar rendezõnek akkor több szerencséje van, az újítást az õ nevéhez kötné a filmtörténet. De nem volt…

Most viszont már közeli a megvalósulás. A munka voltaképpen évek óta folyik. A kilencvenes évek végén Varsányi ösztönzésére Garisa H. Zsolt rajzokat készített a “Tizennégy karátos autó” címû Rejtõ-mû és a rendezõi vízió alapján, amely megdobbantotta a filmes szívét. “Ezután a grafikus Piszkos Fred figuráját is megalkotta, és már tudtam, hogy a régi álmom megvalósulhat”- említi a rendezõ. Egy Los Angelesben élõ magyar származású filmes, Hódi Jenõ segítségével megkeresték az egyik legrangosabb amerikai komédiaírót, Allan Katzot, aki az angolra fordított regény és a Magyarországról kapott instrukciók alapján elkészítette a forgatókönyvet. Az utóbbi megõrzi a történet vázát, lényeges szereplõit, abszurd humorát, hangulatát, ugyanakkor a képi megjelenítés számára tömöríti, egyszerûsíti a sztorit. Komoly feladat a mû képi világának megteremtése. Mint a rendezõ és producertársa, Juhász János meséli, fel kell idézni a regény keletkezése idején, a múlt század húszas éveinek végén és a harmincas években megjelent képregények visszafogott színvilágát, miliõjét. Ezenkívül fel kell tárni az akkori utcaképeket, kocsmabelsõket is. Tanulmányozzák továbbá a korabeli hajók berendezését, látványvilágát, hogy a regényben szereplõ Honolulu-Star nevû gõzöst hitelesen ábrázolják. A film zenéjével is korabeli hangulatokat idéznek fel a tangóharmonika és a bendzsó megszólaltatásával. Valóságos kultúrtörténeti munkát kell tehát elvégezni, amely alapján a legmodernebb technikával készülhet el a részben háromdimenziós animáció.

Magyar-olasz-német-kanadai és esetleg angol koprodukcióban alakulhat ki a kilencven percesre tervezett mozifilm, õsztõl kezdõdõen két és fél év alatt. Esetleg tévésorozatot is összeállítanak belõle. Az angol érdeklõdõ kivételével a gyártásban közremûködõ többi külföldi partner már szándéknyilatkozatot adott. A munka nagy része Magyarországon folyna, de egyes részeket külföldön készítenének el. A mû angol nyelvû, a legfontosabb figurák, például Piszkos Fred, Fülig Jimmy vagy a fiatal Herceg megjelenítéséhez esetleg olyan színészsztárok hangját kölcsönöznék, mint Jim Carry vagy DiCaprio. Természetesen szinkron is készül valamennyi részvevõ ország nyelvén.

Európában közepesnek számító költségvetésbõl, nyolc-kilencmillió euróból valósulhat meg a film. (Összehasonlításképpen: a Disney-féle Tarzan százmillió dollárba került.) Ebbõl a magyarországi részvétel mintegy ötszázmillió forint. Mint megtudtuk, eddig a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiuma tizenötmilliót ítélt a produkciónak. Ezenkívül a kulturális tárca az elõzõ kormányzati ciklusban ötvenmilliós támogatást ajánlott fel, amelyet a Görgey Gábor vezette minisztérium is megerõsített. A “Piszkos Fred, a kapitány” Tarnovszky Béla “Macskafogója” óta az elsõk egyike a hazai alkotások közül, amelyik visszaszerezhetné a magyar animációs film a többi között Rofusz Ferenc és Cako Ferenc által fémjelzett hírnevét a világban… (sulinet)

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: