[origo] Amerika hőseit keresi a CNN, olyan kategóriákban lehet embereket jelölni, mint a bolygó, az igazság, a szegények védelmezője. De kit érdekel Amerika? Van elég hős Magyarországon is. Ott van például a postás, akit nem rég tüntett ki a rendőrség, mert gondolkodás nélkül megakadályozott egy késes gyilkossági kísérletet Miskolc főutcáján. Ismer hasonlót? Írja meg nekünk, vadásszunk együtt a magyar hősökre!
„Egy futó hölgy és egy őt üldöző férfi mögött bicikliztem” – így került az események sűrűjébe Nagy Attila miskolci postás. Hallotta, hogy a nő hátrafordulva kiabál. A kés szóra figyelt fel, látta, hogy a férfi utoléri az asszonyt és először melltájékon, azután a combján megszúrja.
Ekkor gondolkodás nélkül közéjük dobta biciklijét, aztán lefogta a késes támadót és ott tartotta az ötven körüli férfit, amíg a rendőrök és a mentők megérkeztek. A járókelők összecsődültek majdnem őt kellett védeni a feldühödött tömegtől.
Nagy Attila nem érti, miért kérdezik tőle, hogy miért lépett közbe, miért kockáztatta saját életét. „Hirtelen ötlet volt, ilyenkor nincs idő gondolkozni, hogy közbelépjen-e az ember. Ha belegondoltam volna, lehet, hogy nem teszem, hiszen kés volt nála” – mondta. Ráadásul neki sem mindegy, hogy két gyereke viszontlátja-e, vagy csak a biztosítási összeget kapják meg halála után.
Nagy Attilát hősiességéért kitüntette Kökényesi Antal Borsod megyei rendőrfőkapitány, és tárgyjutalmat is kapott. Kökényesi ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „hasonló esetekben a segítőkész állampolgárok minden helyzetben mérlegeljék a kockázati tényezőket, annak érdekében, hogy ők ne váljanak áldozattá”.
Ismer hőst?
A CNN pont hasonló sztorikra vadászik. Az amerikai hírtévé Ismersz hőst címen tett közzé felhívást, arra kérte nézőit, olvasóit, hogy küldjenek mindennapi emberekről szóló sztorikat, akik valamilyen hősies vagy jótékony cselekedettel pozitívan befolyásolták környezetük életét. Olyan átlagembereket keresnek, akik „különleges változásokat idéznek elő mások életében”.
A hősöket a CNN-nél több kategóriában lehet nevezni: a bolygó, az igazság, a közösség, a gyerekek, az egészség védőit keresik. Jelentkezők bőven akadnak.
Van köztük tehetős asszony, aki szegény gyerekek főiskolai tandíját állja, vak férfi, aki eddig hatszázszor adott vért, profi sminkes, aki Kabulba költözött, hogy a megélhetés nélküli, megözvegyült afgán nőket fejkendők díszítésére tanítsa, amelyeket pénzzé tehetnek. Jelöltek egy olyan informatikust is, aki eddig kidobott számítógépek ezreit szerelte meg, hogy olyanoknak adományozza, akiknek nem telik rá. A jelöltek közé került egy japán hegymászó, aki a Mount Everest megtisztítását tűzte ki célul – eddig társaival együtt nyolc tonna szemetet hoztak le a Föld legmagasabb csúcsáról.
De kit érdekel Amerika? Biztos akadnak bőven magyar hősök is. Ismer a miskolci postáséhoz hasonló történetet? Tud valakit, aki hobbiból vagy elkötelezettségből segít másokon? Esetleg tud valakit, aki hegyeket mozgat meg? Írja meg, milyen hősöket, hősies akciókat végrehajtó embereket ismer. Önre bízzuk, hol húzza meg a hősiesség határait. Írjon levelet, kommentezzen és segítsen felkutatni a magyar hősöket!
Buborékhősök
A 1929-33-as világgazdasági válság után jelentek meg az Egyesült Államokban azok a jelmezes képregényhősök, amelyek mai napig a comics (az amerikai képregény) meghatározó karakterei. A válságot követő kiábrándultság miatt ugrásszerűen megnőtt az igény az olyan hősök iránt, akik védelmezik a bajbajutottakat. A valóságtól elrugaszkodott szimbolikus figurákat az különbözette meg a mesehősöktől, hogy az alkotók némi aktualitást csempésztek a képregénybe: ennek kitűnő példája, amikor az amerikai zászlót kezeslábasként viselő Captain America 1940-ben a képregény címlapján húzott be egyet Adolf Hitlernek. A szuperhős-karakterek két jellegzetes típusa az 1930-as végén született meg. Elsőként Superman bukkant fel, az 1938-ban megalkotott figura a jó szolgálatában álló, Földre küldött isten, egyfajta modern megváltó, akit kizárólag letisztult erkölcsi értékei vezérelnek. Az 1939-ben kitalált Batman ezzel szemben a sötétség szülötte: a Denevérember rendkívüli képességek nélküli halandó, aki saját neurózisaival felvértezve indul harcba a jó érdekében. Az amerikai képregényhősök később megszülető végtelen sora kivétel nélkül felhúzható erre a két sémára.
[origo] Amerika hőseit keresi a CNN, olyan kategóriákban lehet embereket jelölni, mint a bolygó, az igazság, a szegények védelmezője. De kit érdekel Amerika? Van elég hős Magyarországon is. Ott van például a postás, akit nem rég tüntett ki a rendőrség, mert gondolkodás nélkül megakadályozott egy késes gyilkossági kísérletet Miskolc főutcáján. Ismer hasonlót? Írja meg nekünk, vadásszunk együtt a magyar hősökre!
„Egy futó hölgy és egy őt üldöző férfi mögött bicikliztem” – így került az események sűrűjébe Nagy Attila miskolci postás. Hallotta, hogy a nő hátrafordulva kiabál. A kés szóra figyelt fel, látta, hogy a férfi utoléri az asszonyt és először melltájékon, azután a combján megszúrja.
Ekkor gondolkodás nélkül közéjük dobta biciklijét, aztán lefogta a késes támadót és ott tartotta az ötven körüli férfit, amíg a rendőrök és a mentők megérkeztek. A járókelők összecsődültek majdnem őt kellett védeni a feldühödött tömegtől.
Nagy Attila nem érti, miért kérdezik tőle, hogy miért lépett közbe, miért kockáztatta saját életét. „Hirtelen ötlet volt, ilyenkor nincs idő gondolkozni, hogy közbelépjen-e az ember. Ha belegondoltam volna, lehet, hogy nem teszem, hiszen kés volt nála” – mondta. Ráadásul neki sem mindegy, hogy két gyereke viszontlátja-e, vagy csak a biztosítási összeget kapják meg halála után.
Nagy Attilát hősiességéért kitüntette Kökényesi Antal Borsod megyei rendőrfőkapitány, és tárgyjutalmat is kapott. Kökényesi ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „hasonló esetekben a segítőkész állampolgárok minden helyzetben mérlegeljék a kockázati tényezőket, annak érdekében, hogy ők ne váljanak áldozattá”.
Ismer hőst?
A CNN pont hasonló sztorikra vadászik. Az amerikai hírtévé Ismersz hőst címen tett közzé felhívást, arra kérte nézőit, olvasóit, hogy küldjenek mindennapi emberekről szóló sztorikat, akik valamilyen hősies vagy jótékony cselekedettel pozitívan befolyásolták környezetük életét. Olyan átlagembereket keresnek, akik „különleges változásokat idéznek elő mások életében”.
A hősöket a CNN-nél több kategóriában lehet nevezni: a bolygó, az igazság, a közösség, a gyerekek, az egészség védőit keresik. Jelentkezők bőven akadnak.
Van köztük tehetős asszony, aki szegény gyerekek főiskolai tandíját állja, vak férfi, aki eddig hatszázszor adott vért, profi sminkes, aki Kabulba költözött, hogy a megélhetés nélküli, megözvegyült afgán nőket fejkendők díszítésére tanítsa, amelyeket pénzzé tehetnek. Jelöltek egy olyan informatikust is, aki eddig kidobott számítógépek ezreit szerelte meg, hogy olyanoknak adományozza, akiknek nem telik rá. A jelöltek közé került egy japán hegymászó, aki a Mount Everest megtisztítását tűzte ki célul – eddig társaival együtt nyolc tonna szemetet hoztak le a Föld legmagasabb csúcsáról.
De kit érdekel Amerika? Biztos akadnak bőven magyar hősök is. Ismer a miskolci postáséhoz hasonló történetet? Tud valakit, aki hobbiból vagy elkötelezettségből segít másokon? Esetleg tud valakit, aki hegyeket mozgat meg? Írja meg, milyen hősöket, hősies akciókat végrehajtó embereket ismer. Önre bízzuk, hol húzza meg a hősiesség határait. Írjon levelet, kommentezzen és segítsen felkutatni a magyar hősöket!
Buborékhősök
A 1929-33-as világgazdasági válság után jelentek meg az Egyesült Államokban azok a jelmezes képregényhősök, amelyek mai napig a comics (az amerikai képregény) meghatározó karakterei. A válságot követő kiábrándultság miatt ugrásszerűen megnőtt az igény az olyan hősök iránt, akik védelmezik a bajbajutottakat. A valóságtól elrugaszkodott szimbolikus figurákat az különbözette meg a mesehősöktől, hogy az alkotók némi aktualitást csempésztek a képregénybe: ennek kitűnő példája, amikor az amerikai zászlót kezeslábasként viselő Captain America 1940-ben a képregény címlapján húzott be egyet Adolf Hitlernek. A szuperhős-karakterek két jellegzetes típusa az 1930-as végén született meg. Elsőként Superman bukkant fel, az 1938-ban megalkotott figura a jó szolgálatában álló, Földre küldött isten, egyfajta modern megváltó, akit kizárólag letisztult erkölcsi értékei vezérelnek. Az 1939-ben kitalált Batman ezzel szemben a sötétség szülötte: a Denevérember rendkívüli képességek nélküli halandó, aki saját neurózisaival felvértezve indul harcba a jó érdekében. Az amerikai képregényhősök később megszülető végtelen sora kivétel nélkül felhúzható erre a két sémára.