Howard, a világából kiszakított antropomorf réceféle már közel ötven éve veszi poénra a Marvel univerzumot. Az univerzum meg Howardot palira. A hetvenes években kalandlazító poénnak behozott karakter elsőre nem tűnt hosszú életűnek, hiszen kapásból a harmadik megjelenésekor egy óvatlan lépésnek köszönhetően bekacsázott a dimenziók közötti űrbe. Steve Gerber kicsivel később aztán visszahozta a negyedévente megjelenő Sárlény különszám utolsó két füzetében, majd közvetlenül utána megkapta az első saját sorozatát.
Az egyszerű zsánerparódiát viszonylag gyorsan maga mögött hagyva a saját létezését kiélvező-elszenvedő kacsa korának szatirikus narrátora lett. Az aktuális társadalmi kérdések ugyanúgy megkapták a maguk ironikus fricskáját, mint a Marvel univerzum és az A-listás hősei. Ugyan a karakter volt annyira népszerű, hogy még egy filmadaptációval is „büszkélkedhet”, miután az első sorozata véget ért, csak pár vendégszereplésre és sokévenként egy-egy gyorsan elfeledett minire futotta.
A karaktert meghatározó irónia az életben is tökéletesen érvényesült: a népszerűségére saját mozifilmje mérte a legnagyobb csapást, hogy aztán a 2014-es Galaxis őrzői filmbeli vendégszereplése újra reflektorfénybe helyezze. Még abban az évben Chip Zdarsky újság- és képregényíró, vicces ember és Joe Quinones rajzoló párosításával be is jelentették az új képregénysorozatát, ami egy „nulladik”, majd egy gyors újraszámozást követően még két kötetet ért meg.
Egy jó recepten nem igazán kell változtatni, és Zdarsky is ezt az elvet követi, csak kicsit finomhangolt rajta ezt-azt. A vicceket kicsit lecsiszolgatta, kevésbé elborult vagy absztrakt, de sokkal befogadhatóbb. Főleg úgy, hogy a társadalmi kommentár is megmaradt, de nyilván könnyebb dolgunk van ezeket a kiszólásokat felismerni, élvezni és értékelni, hiszen csak hét és nem ötven évvel korábbi jelenségekre reflektál. Ráadásul tényleg viccesen teszi ezt, mint ahogy az egzisztenciális fejtegetés is okos, de könnyed marad végig. A kötet motorja, az egész működési mechanizmus természetesen a Marvel univerzum kifigurázása. Ez néha egészen blőd, már-már Horrorra akadva szintű poénokkal történik, minden és mindenki kap egy-két fricskát. Senki nincs biztonságban, legyen szó A-listás hősökről vagy legendássá vált történetekről, mindenki kontójára elröhinthetjük (vagy elvigyorodhatunk, habitustól függ) magukat. Persze nem egymás hegyére-hátára halmozott vicces jelenetekben merül ki az egész, van egy „rendes” történet, „rendes” bonyodalommal, fordulatokkal megoldással. Howard tényleg nyomoz, még a kiegészítő rövid történetekben is. Csak közben amennyire komoly, annyira vicces is tud lenni, végig egy arany középúton egyensúlyozva. Joe Quinones egyszerű és letisztult képi világa egy szokványos modern szuperhősfüzetben is működhetne, ugyanakkor játékos és egy kis stilizálással laza képi humorral tölti meg az oldalakat.
Ezzel a kötettel a címszereplő szárnyashoz hasonlóan a kiadó is lelépett egy kicsit abba a bizonyos dimenziók közti űrbe. Annak ellenére, hogy ez egy Marvel-képregény (tehát „garantált kasszasiker”, ahogy sokan elképzelik) érdekes kísérlet is egy javarészt ismeretlen karakter bemutatására. Szerencsére a kiadvány élvezetéhez nincs szükség bármiféle előismeretekre, nem kell Howard előző megjelenéseit elolvasni ahhoz, hogy egy teljes értékű kötetet kapjunk. Mivel a sztori kerek egész, ha a többi kötet nem jelenik meg sem marad hiányérzetünk. Viszont van olyan jó, hogy reménykedjünk benne, hogy lesz értelme kiadni azokat is.
kóbor
Cím: | Howard a kacsa: Mi a kacsa… |
Szerző(k): | Chip Zdarsky, Joe Quinones |
Kiadó: | Bubi Bolt |
Ár: | 4500 Ft |
Formátum: | puhafedeles kötet |
Terjedelem: | 116 oldal |
Megjelenés: | 2022.04.29. |
Megvásárolható: | Közvetlen a kiadótól |
Online vásárlás: | bubibolt.hu |