Deathlok: Eredet (NMK #113)

Cím: Deathlok: Eredet (NMK #113)
Sorozat: NAGY MARVEL KÉPREGÉNYGYŰJTEMÉNY
Szerző(k):
Kiadó: Hachette
Ár: 3090 Ft
Formátum: keménytáblás kötet
Terjedelem: oldal
Megjelenés: 2022.04.21.
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás: szukits.hu kepregenymarket.hu

Egykor Luther Manning volt, de most már csak a Deathlok névre keresztelt gépszörnyként létezik.
Az alkotói parancsai ellen lázadó kiborg lehetetlen harcot vív világának korrupt, katonai vezetői ellen.
Íme a Marvel legszokatlanabb szuperhősének acélszaggató eredettörténete!

A gyűjtemény a Astonishing Tales 25-28, 30-36. valamint a Marvel Spotlight 33. számait tartalmazza.

Előszó:

Manapság az ember és a gép fúziója állandó toposza a science fictionnek. Lényegében az első kiborg Savitch báró volt, egy óramű-agyú, embertelen géniusz Edward Page Mitchell 1879-es novellájában, a The Ablest Man in the Worldben. Ám csaknem száz évnek kellett eltelnie, hogy a kiborg potenciálját keblére ölelje először az irodalom, olyan regényekkel, mint Martin Caidin 1972-es Cyborgja, majd a film- és a tévéipar, olyan művekkel, mint a Robotzsaru és a Terminátor.
Miközben Caidin az említett regényét írta, egy Rich Buckler nevű fiatal képregényes maga is az ember-gép hibrid egy verzióján dolgozott – ami azonban sokkal sötétebbre sikeredett, mint Caidin egykori asztronautája, Steve Austin. Buckler antihőse (akit akkoriban Deadlock néven emlegettek) egy végső fegyvernek épített egykori katona volt, egy állandó rémálomban foglyul esett ember, aki kétségbeesetten próbálta visszaszerezni emberségét.
1974-re Buckler már a Marvelnek dolgozott, és tökéletes pozícióban volt, hogy megismertesse koncepcióját a közönséggel. Összefogott Doug Moench íróval, majd együtt kidolgozták az ötletet (aminek során a címszereplő Deadlockból Deathlok vált). A potenciál láttán Roy Thomas főszerkesztő szabad utat adott a projektnek, és az első sztori meg is jelent az Astonishing Tales 25. számában. Deathlok egészen más volt, mint a Marvel többi hőse. Először is, tragikus története még csak nem is az ismert Marvel Univerzumban játszódott, hanem egy korrupt, hataloméhes katonai-ipari komplexum uralta disztopikus jövőben. Deathlok maga is inkább volt antihős, mint hős, egy renegát orgyilkos, aki fenntartások nélkül ölt az életben maradás érdekében. És amikor éppen nem külső fenyegetésekkel, ügynökökkel harcolt, állandó belső csatát vívott a számítógépes rendszerével, ami minden döntését felül akarta írni — ez pedig amolyan tudathasadásos, mégis rendkívül erőteljes narratívát eredményezett.
Buckler rajza épp oly forradalminak bizonyult, mint a sztorija: kiszámíthatatlan oldalstruktúrái és történetmesélési technikái tébolyult energiával ruházták fel a képregényt. Egyes jeleneteket egymáshoz szorosan kapcsolódó panelek sokaságává szabdal felt, amik a mozgás illúzióját keltik, vaskos, fekete panelhatárai mozifilmes hatással bírnak, néha pedig a vízszintesen olvasandó oldalakkal teljesen kidobja az ablakon a képregényes konvenciókat.
Sajnos Deathlok első korszaka az Astonishing Tales mindössze 36. számáig tartott, igaz, kalandjai később folytatódtak a Marvel Team-up, a Marvel Spotlight és a Captain America egyes számaiban. És Deathlok még így is olyan tartós ikonnak bizonyult, hogy sokszor újjáélesztették különböző gazdatestekben, így egyfajta örökség-karakterré vált.
Most viszont irány 1974, és lássuk Luther Manning borzalmas újjászületését. Az ember és a gép közti konfliktusban ragadva ő… Deathlok!

Előzetes: