Darwin nem a semmiből alkotta meg téziseit – Darwin #1
Charles Darwin huszonkét éves korában lépett a Cherokee-osztályú, háromárbócos, tíz ágyús Beagle frissen felsikált fedélzetére. Majd pontosan öt év múlva ért véget a világ körüli utazás. Érdekesség, hogy az öt évből összesen tizennyolc hónapot volt a fedélzeten, a többi időt helyi vezetőkkel vagy nélkülük a szárazföldön, felfedezéssel, megfigyeléssel, kutatással, rajzolással, jegyzeteléssel töltötte.
A világtörténelem egyik legfontosabb utazása lett ez, Robert FitzRoy kapitány, és beszélgetőtársa, Charles Darwin, valamint Charles Lyell A geológia alapelvei című könyvének közös története.
FitzRoy maga is tudós, neves meteorológus lett Új-Zéland kormányzósága mellett, 1831-ben elsősorban szellemi magánya eloszlatására választotta Darwint, a Cambridge-i Egyetem frissen végzett tudósát.
Charles Lyell a XIX. század legjelentősebb geológusa, a törzsfejlődés tanának kialakulásában is van szerepe, Darwin rendszerének morzsái, csirái jelen vannak az Alapelvekben.
A Glénat francia kiadó Felfedezők (Explora) sorozatában sok, a nagyközönség számára ismeretlen utazóról, kutatóról megjelent epizód. A Lingea kiadó honosításában a legnevesebbeket, Magellánt és Darwint adta ki elsőként a gyűjteményből szép, kemény kötésű albumok formájában.
Darwin útját nem lehet túlhangsúlyozni, lehetnénk patetikusak, de minek. A tudomány számára megnyitott egy utat, mi pedig, húsz-huszonegyedik századiak nem tudjuk átérezni, amit ez a gondolkodásbeli fordulat jelenthetett. Hogy addig teremtés, aztán meg majomból. Az ember és Isten kivételessége kopni kezdett. Sokáig tartotta magát, hogy különbek vagyunk, de mára, kétszáz évvel később csak körül kell nézni. Hányan gondolják úgy, hogy az állatok különbek az embernél? Egyenként jók vagyunk, de tömegben… És közben együtt él velünk a teremtés mítosza. Átvitt értelemben és konkrétan is. Sokunk számára ez egyáltalán nem okoz kognitív disszonanciát, így működik a hit. Egyszerre elfogadni egymásnak ellentmondó dolgokat. De akkoriban ezek az elméletek még nagyon erős hullámokat vetettek.
Darwin nem a semmiből alkotta meg téziseit. A korban minden adott volt, hogy egy pengeéles, kíváncsi elme kirakja a puzzle-t. Sokat érlelődött a tudományban eleinte geológusként ünnepelt (ám mindvégig zoológusként is dolgozó) Darwin szemlélete, míg megjelent 1859-ben, a Beagle visszaérkezése után huszonhárom évvel A fajok eredete.
Életrajz letudva, de milyen a képregény?
Christian Clot, maga is felfedező, a Magellánnal és a Darwinnal is érdekfeszítő képregényt írt könyvtárak, középiskolák és magánkönyvespolcok számára. Rövid távon, sok párbeszéddel építi fel karaktereit, bemutatja az adott kor, a tizenkilencedik század és két ember eszmevilágát, Darwin vívódását saját és az akkori emberiség nagy részének világképével kapcsolatban. A kalandos Föld körüli út néhány szeletét mutatja be, a változás momentumainak esszenciáját próbálja ismeretterjesztő formában megfogalmazni.
Fabio Bono realista, arcokban enyhén karikaturista képi világát látva ezt éreztem: „mintha Molnár Gábor francia albumot rajzolna”. Persze az övé kicsit még pontosabb lenne, sokkal több állattal, de a kötet vizuálisan így is pontos, viszont igazán szemet gyönyörködtető páros oldal csak egy akad a kötetben.
A Darwint érdemes elolvasni, hogy lássuk, ha csak nem vagyunk biológusok vagy nagyon érdeklődők, mennyire nem játszik szerepet az életünkben a fehér foltokkal még terhelt, sok-sok komplex elemzést igénylő biológiai evolúció, esetleg érdekességként foglalkozunk a transzhumanizmussal, de a hétköznapi ember figyelmét a szociális törzsfejlődés köti le, kizárólag az ember boldogulásával, társadalmi helyzetének változásaival (főleg a kollégáéval és a szomszédéval) hajlandó foglalkozni, Darwin elmélete mára a biológia- és eszmetörténet-könyv lapjai közé préselődött szellemi fosszília.
Hiszen annyi minden történik nap mint nap!
Középkorú olvasóknak érdekesség, hogy James Onedin akár ismerhette is A fajok eredetét, a nyolcvanas évek nagy sikerű sorozata, Az Onedin család 1860-ban kezdődik.
Lénárd László
| Cím: | Darwin #1 – A Beagle fedélzetén |
| Szerző(k): | Christian Clot |
| Kiadó: | Lingea |
| Ár: | 3990 Ft |
| Formátum: | keménytáblás kötet |
| Terjedelem: | 56 oldal |
| Megjelenés: | 2022.11.01. |
| Megvásárolható: | Könyvesboltok |
| Online vásárlás: | a kiadó honlapján... |
| Bevásárlólista: |   |
-
Örök átutazó – Zograf és a TV
Aleksandar Zograf Pszichonauta című kötetével robbant be a magyar köztudatba, írhatnánk egy ideális világban, ahol mindenki olvas képregényt. Bár egy ideális világban Zograf se írna arról, amiről. Miről is...
Kezdetben vala a képregény #1: Így kezdte László Márk és Lanczinger Mátyás (18BNKF)
A 18. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivállal együttműködve a Kilencedik.hu is felületet ad az eseményhez kapcsolódó írásoknak, interjúknak. A Fesztiválhoz kapcsolódó Frissen a nyomdába pályázatot népszerűsítve Szép Eszter beszélgetett két elismert...
KILENCEDIK.HU Discord – Élő rajzolás – Brazil
A KILENCEDIK.HU Discord szervert nem csak azért hoztuk létre, hogy feltámasszuk a régi fórumok élményét, hanem hogy a platform sajátosságait kihasználva új, online közösségi eseményeket szervezzünk. Az egyik ilyen...
Hosszú az út… – képregény a Díszteremben
Fehér, vagy ici-picit pettyes holló Magyarországon a képregénybemutató. Pláne a Nemzeti Múzeum dísztermében. Úgy, hogy a kulturális és innovációs minisztert öt lépésre fényképezik az eseménytől. Ritkán kerül politikus és...
Hosszú az út… – könyvbemutató és dedikálás
Március 15-én dedikálással egybekötött kötetbemutató lesz a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A Képes Krónikák legújabb kiadványát, a Hosszú az út hazáig kötetet rajzolója, Tebeli “Brazil” Szabolcs dedikálja. Képregénykönyv bemutató...