Belzebubs – Összcsaládi sátánizmus, kicsiknek és nagyoknak

JP Ahonen finn illusztrátor és képregényalkotó első magyarul megjelent strip-gyűjteményén már ránézésre is látszik, hogy valami nem szokványos kiadvánnyal állunk szemben.
A kiadvány ugyanis pont akkora, mint egy CD-borító. Ez nem a Comicsmania Kiadó gazdaságossági döntése, a finn és angol kiadások is szakasztott így jelentek meg. Nyolc oldalnyi kivétellel, ugyanis a „miénk” ennyivel több. Ez a formátum, és a borító közepén látható hullafestett – itt „törzsi festésnek” fordított – fiatalember a black metal összes külsőségével sugallja: itt bizony a zene szerves részét képezi majd a képregénynek. Nos, nem. Mármint, van róla szó, és a csíkok egy része a zenekar körül forog, de a miliőt és a stílusjegyeket leszámítva a zenével túl sok kapcsolatot nem ápol.

Ellenben a dark metal szcénához köthető dolgokat tömegével felhasználja, a sátánizmustól a Lovecraft-i és egyéb irodalmi referencián át a teljesen profán poénkodásig megtalálható itt minden.
Roppant könnyen fogyasztható, és ugyan első olvasás után nem mond vissza belőle az olvasó falrepesztő poénokat, mégis inkább kellemesebb élményként emlékszik rá vissza, mint mondjuk egy friss Garfieldra. A Belzebubs gyakorlatilag egy családi sitcom, a füzetecske olyan mintha egy-két résznyi „Modern család”-ot néznénk meg (még a „kamerába nézős, sztorizós” elemek is helyükön vannak).

Összességébe véve jópofa kiadvány, de túl hosszú távú szórakozást azért nem nyújt. Ami viszont mindenképpen mellette szól, az Ahonen rajzstílusa. Egyszerű, letisztult, mókás, és az első paneltől kezdve nagyon szerethető. Gördülékeny, rajzfilmes, játékos, tökéletes egy striphez – de még egy hosszabb lélegzetvételű darabot is kiszolgálna. Viszont egy kicsit korainak érzem ezt a kiadványt, még a legfrissebb csíkokkal együtt is túl kevés anyag ez egy gyűjtemény megjelentetéséhez. Talán még pár év termését egybegyűjtve lenne az igazi. Viszont kóstolónak remek, még a kissé borsos ár ellenére is – ami a külföldi 6,66 eurós árhoz képest elég alacsony.

Addig is amíg egy újabb adagnyi Belzebubsra várunk, szuper lenne, ha Ahonen másik, „slice-of-life” típusú stripjét, a Villimpi Pohjola-t is megkaphatnánk magyarul – sajnos eddig csak finn változattal találkoztam, de igazán remekül fest a mintaképek alapján.