Batman: Torz Diadal – Bruce Wayne nincs többé

Batman átveszi a hatalmat. Jeph Loeb 14 részes sorozatában, ami a nagysikerű Hosszú Halloween folytatása, Bruce Wayne egyre inkább eltűnik, és csak a Sötét Lovag marad utána. Gotham frusztrált igazságosztójának legjobb történetei közül nem egy játszódik pályafutásának kezdetén, és egyikük éppen a Torz Diadal (Dark Victory), ami amellett, hogy egy újabb izgalmas és fordulatos bűnügyi sztorit mesél el, tovább áskálódik a denevér sötét, eltorzult lelkivilágában is. Batman karakterének pedig mindig is ez volt a legérdekesebb aspektusa, ez nézőpont különbözteti meg őt a többi jelmezes szuperhőstől – és szerencsére Loeb nagyon jól tudja ezt. Bizonyította már a Hosszú Halloweennel is, mely bár nem volt tökéletes, Tim Sale csodás rajzaival megtámogatva mégis a figura egyik legjellemzőbb, legesszenciálisabb története.

Nem sokkal a Holiday gyilkosságok után járunk. A tettes, Alberto Falcone az Arkham Elmegyógyintézetben tölti büntetését, amiből azonban egy titokzatos incidens következtében több veszélyes bűnöző is kiszabadul, így például Joker, Méregcsók és Kétarc is. Ezt követően újabb gyilkosságsorozat veszi kezdetét, és a rossz-emlékű Holiday-eset mintájára, újra emberek kezdenek hullani az ünnepnapokon – ám ezúttal nem alvilági figurák, hanem volt, és jelenlegi rendőrök, akiket a tettes rendre felakaszt, egy akasztófás gyermekjátékot hagyva a helyszínen. Az első számú gyanúsított persze Kétarc, de Batman és Gordon előtt még sok megpróbáltatás áll, mire a rejtélyre fény derül.

Loeb jó szokásához híven most is belesűríti a történetbe a főszereplő szinte minden valamirevaló ellenségét, és (tekintve, hogy ezúttal nincs egy öncélú, „mindenki együtt” jelenet a végén) ezt sikerül még kevésbé izzadságszagúan megoldania, mint a Hosszú Halloween esetében. A sok szereplő pedig sok eseményt jelent, és részben éppen azok sokszínűségének köszönhető, hogy a nyomozgatós krimiszál egy pillanatra sem válik unalmassá, és a szálak elvarrása, a gyilkos leleplezése és motivációjának feltárása is zökkenőmentesebbre sikeredett, mint az egyébként méltán körülrajongott elődben. Arról nem is beszélve, hogy a rejtély kapcsán időről időre ügyesen bedob egy-két hamis nyomot, elegánsan félrevezetve az olvasót, és elterelve a figyelmét a csavarról, aminek pedig mindenki számára nyilvánvalónak kellene lennie, aki látott egy bizonyos kiváló bűnügyi filmet a ’90-es évek közepéről… (Na jó, az, hogy az új gyilkosnak miért kell szintén ünnepnapokon lecsapnia, nem egészen világos, és inkább csak tipikus, folytatás-sablon, de annyi baj legyen.)

A Torz Diadal fő erénye persze nem ez, hanem (akárcsak a Hosszú Halloween, vagy az Első év esetében) Batman ábrázolása, és a közte, és ellenségei közti párhuzamok feltárása. Ezúttal Kétarc válik a főszereplő groteszk tükörképévé, mert ahogy az ő esetében eltűnik Harvey Dent, úgy tűnik el lassan Batman esetében Bruce Wayne, akit immár alig látunk maszk nélkül. Az alvilágnak a gyerekkori tragédiából következő ostorozása nem könnyítette a terhét, hanem fokozta, és örökre gúzsba kötötte – immár ez tölti ki életét, amiben másnak nincs helye. Bűnüldözési megszállottsága lassan felemészti a férfit, nem hagyva számára sem magánéletet, sem bárminemű boldogságot (egy idő után az egyébként végtelenül türelmes Selina is elhagyja) – a magány az egyetlen társa, és ezzel egyre inkább képtelen együtt élni.

Ezért vezet a sztori logikusan Dick Grayson, vagyis az első Robin bemutatásához. Bruce egyértelműen önmagát látja a szüleit egy gyilkosság miatt elvesztett árvában (a párhuzam szöveggel és képekkel egyaránt való alátámasztása fantasztikus), és a történet keserű tanulságaként befogadja, és feltárja előtte titkát, hogy ha már önmagát nem tudja megmenteni, legalább Dicknek adjon egy esélyt egy jobb és teljesebb életre, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy innentől kedve minden nap mellette kockáztatja fiatal életét Gotham kegyetlen utcáin.

Persze a Torz Diadal „diadala” nem volna teljes Tim Sale rajzai nélkül. Ahogy a Hosszú Halloweenban, itt is már az első pár oldal után leveszi a lábáról az olvasót noir-hangulatú, sötét és karcos képeivel, a nyomasztóan üres terek árnyékba burkolásával és jellegzetes, stilizált vonásaival. Öröm rájuk nézni, fantasztikusan sokat adnak hozzá a történet hangulatához, és ahhoz is, hogy ez a sorozat összességében még nagyszerűen sikerült elődjét is felülmúlja. Nyugodtan mondhatjuk, hogy bár a sötét lovag történetének alapjait az Első év fektette le, a Hosszú Halloweennel és a Torz Diadallal együtt mesélik el igazán Batman születését – stílusilag és történetileg is tekinthetünk rájuk egy összefüggő trilógiaként. És micsoda trilógia!

9/10

Olórin, 2008. április 30.

A Legendás Batman 21-22. kötet
Megjelenés: 2019. november
Történet: Jeph Loeb
Rajz: Tim Sale