Batman – Monk a flúgos és a nyomozó

3. Monk, az álvámpír

Matt Wagner azonban úgy gondolta, hogy egy régi karakternek helye van az új Batman kánonban, és egy kétszer hatrészes történetszálat írt a Batman: Year One és a Batman: The Man Who Laughs eseményei közé, így térhetett vissza Julie Madison a képbe. A Dark Moon Rising sorozaton érezhető, hogy Wagner nagyon szerette volna Bruce első menyasszonyát visszahozni a köztudatba, ezzel is enyhíteni az olvasó számára a főbb címekben addigra már taplóvá váló Batman karakterét. Természetesen sokkal izgalmasabb lehetett számára, hogy klasszikus történeteket gondolhatott újra, így elsőként a Batman and the Monster Men-ben a Sötét Lovag és Hugo Strange találkozását, míg a Batman and the Mad Monk-ban Gardner Fox fent említett sztoriját dolgozta fel realistább módon. Mindkettőben Julie Madison a közös szál, aki sikeresen elnyeri Bruce szívét, ám mit sem tud a gothami playboy kettős életéről, ugyanakkor igyekszik az alvilággal lepaktáló, majd üldözési mániában szenvedő apját megmenteni.

Wagner utóbbi hatrészes történetében Mad Monk egy egész klánt vezet hipnotikus képességeinek köszönhetően. A klán tagjai mind befolyásos emberek, akiknek örök életet kínál, hatalmát pedig emberáldozatok által bizonyítja előttük. Áldozatai – akik mind fiatal lányok – vérét a nyakukon keresztül szívja ki és issza meg. A becserkészés módszere egyszerű: vagy elrabolják őket, vagy Dala, a Monk első és leghűségesebb tanítványa különböző szórakozóhelyeken szólítja meg a gondokkal küszködő lányokat, hogy felajánlja nekik mestere szolgálatait. Mialatt Batman a titokzatos gyilkos után nyomoz, Dala sikerrel csap le Julie Madison-ra. Innen már csak egy lépés, hogy a szálak összeérjenek, és miközben Monk igyekszik szert tenni a Madison-vagyonra, Batman – Julie-t követve – eljut Monk kastélyába, ahonnan különböző beépített csapdákon és házőrző farkasokon átvergődve magát, rengeteg sérülést szenvedve sikerrel kimenekül. Újabb visszatérésekor már leleplezi és le is győzi az álvámpírt. Érdekes, hogy míg Fox eredetijében Batman végez a vámpírokkal, Wagner egy sokkal egyszerűbb, de bicskanyitogatóbb megoldást talál arra, hogy Batman ne váljon gyilkossá, ugyanis az ő verziójában a végső csata során a Monk-kal egy villámcsapás végez. Végül Julie apja meghal, Julie megtudja, hogy Batman valójában a szerelme, és mivel ezekkel a terhekkel nem tudna együtt élni, ezért elmegy a harmadik világba, hogy ott dolgozzon önkéntesként, maga mögött hagyva addigi életét.

Wagner újra központi karakterré tette Mad Monk figuráját, ám ugyanakkor történetében kicsit súlytalanná is válik. Viszont mindenképp jó választás volt rajta keresztül elvezetni Julie és Bruce viszonyát a végkifejletig.

Noha egy ilyen súlyú történetet nem lett volna muszáj elnyújtani hat részre, de annyi biztos, hogy az író ügyesen ültette át Fox figuráit és kalandját egy realista felfogásba. Az eredeti sztori főbb elemei így is megmaradtak[2] (hipnózis, farkasok, csapdákkal teli kastély), de mindez mégis annyira földhözragadt lett, hogy a hosszas mesélést is megbocsájtja az ember. Önmagában véve nem kifejezetten jó történet (érdekes, de nem kiemelkedő) viszont a kuriózum voltát mégsem lehet eltagadni tőle.

Monk (az újra felfedezésnek köszönhetően) évtizedek után ismét előtérbe került, mégis megmaradt annak, ami mindig is volt: egyszer használatos, nem grandiózus ellenfélnek, aki mégis képviselője egy olyan korszaknak, ami magában foglalta Batman születését és az első lépéseit, hogy azzá váljon, akinek ismerjük. Monk se több nem lesz, se kevesebb, ez pedig bőven elég egy ilyen karakternek.

[1] Mialatt Alfred igyekszik elkerülni, hogy Vicki Vale leleplezze Batman valódi kilétét, Bruce egyik alteregója, Matches Malone bőrébe bújva nyomoz egy bűnözőket képző iskola után. Eközben Gordon nyugdíjas napjait tölti lemondása után, mialatt kénytelen elszenvedni régi beosztottjainak atrocitásait is.

[2] Egyetlen apróság azonban mégis megváltozik: Wagner verziójában Monk végre kap arcot és személyiséget. Az olvasó megtudhatja, kit rejt a vörös csuklya, ugyanis a karakter csak akkor viseli, amikor klán-gyűlés alkalmával végez áldozataival.

Spuri | 2012. október 22. | 5panels.kepregeny.net

Oldalak: 1 2 3