Mennyire meleg Superman?

[Cinematrix] “Mi mások vagyunk” – mondogatja Superman a Superman visszatérben, és mássága már a bemutató elõtt felcsigázta a közvéleményt. A meleg magazinok üdvözölték a saját neméhez vonzódó szuperhõst, majd a rendezõ nyilatkozatai és a június 28-án debütált film cáfolta a feltételezéseket. Most a keresztény világ megváltóját látják a kékharisnyásban…

A homoszexuális vonalat az Advocate-meleg magazin keltette életre a film bemutatója elõtt, mikor “Mennyire meleg Superman?” címmel közölt cikket a témáról. “Nem elég hogy Supermannek a külvilág elõtt titkolnia kell valódi identitását, Bryan Singer rendezõ bevallottan homoszexuális, és már a nevéhez fûzõdõ két X-Men filmbe is belecsempészett némi áthallást”.

A mutánsok küzdelme a környezetük elismeréséért a DailyBulletin szerint is a melegjogi mozgalommal állítható párhuzamba. A rendezõ egyébként a harmadik X-men film rendezõi székébõl távozott a Superman forgatására, és az elsõ két rész forgatókönyvíróit (Michael Dougherty és Dan Harris) is magával vitte.

A nappali és szupehõsi identitása között õrlõdõ szuperhõs körüli találgatásokra reagálva a Dailyramblings egy hamis IMDb adatlapot közölt a “Buzi Superman visszatér” címû filmrõl, amiben Lois Lane milliók várható halálára hívja fel Lex Luthor figyelmét, mire a gonosztevõ leinti: “attól még, hogy buzi vagyok, nem kell törõdnöm az AIDS-el.”

A meleg Superman-filmrõl a szinopszisban az áll: “sem Luther, sem Superman nem köp a tenyerébe behatolás elõtt, nem úgy mint a Túl a barátságon címû filmben. A szexjelenetekben viszont a nemiszerveket kitakarták, mint a japán softpornókban.” A nem létezõ filmet ugyan maga Bryan Singer jegyzi, de a fõszereplõ nem Brandon Routh, hanem Eric McCormack, a Will és Grace tévésorozat meleg ügyvédét alakító színésze.

Superman identitásválságban”Ha a többi filmemmel összehasonlítjuk a Supermant, mindenki számára nyilvánvalóvá válhat, hogy ennél heteroszexuálisabb filmet soha nem csináltam” – cáfolta a rendezõ a DailyBulletinnek a feltételezéseket. Késõbb ezt valamennyire árnyalta: “Ha visszanézek a filmjeimre, az identitás témája mindig elõkerül. Mert az emberek komplexitása érdekel, és azok a filmek, melyek kommerszek, de ezzel foglalkoznak.”

Mint arról korábban írtunk, egyes cikkek szerint az alkotók digitálisan csökkentették Superman férfiasságát, ami tovább tüzelte a kedélyeket.

A rendezõ erre annyit reagált: “Csak álom, hogy meglegyen bennünk az akarat és a hozzá való háttér, hogy Brandon méretein változtassunk. Ez egy ostoba pletyka. Persze a ruha megtervezésekor visszafogottan jártunk el, de mivel mégiscsak Supermanrõl van szó, kellett lennie ott valaminek”.

Ráadásul nem csak a melegek sajátítanák ki örömmel Supermant, vallásos mozinézõk a megváltót látják Krypton bolygó szülöttjében, akit apja küld a földre. Az apát pedig ezúttal is a digitálisan hallhatatlanná tett Marlon Brando alakítja, akit a 78-as Superman-filmhez felvett jelenetek segítségével keltettek új életre a filmben.

Singer erre a verzióra jóval fogékonyabb, “az elsõ Superman filmet Mózes történetének tekintettük” – mondja a zsidó vallás szerint nevelkedett rendezõ. “Elküldik otthonról gyereket, hogy megtalálja saját küldetését. Aki keresztény vagy zsidó kultúrában nõtt fel, sosem vetkõzi le ennek a befolyását. Míg Mózesre egy Nílusban ringatózó kosárban találtak rá, Supermant apja egy ûrhajón küldi útjára.”

“A Superman vallásos képei egy katedrális összes üvegablakát kitöltenék” – írja a Times Leader. A lap szerint az anyja ölébe boruló Superman a reneszánsz Jézus ábrázolásokat idézi, és mikor Lex Luthor egy kriptonitszilánkkal megsebesíti Supermant, az a Jézus által a kereszten elszenvedett kínzásokkal állítható párhuzamba.

“Superman egy képzeletbeli ûrlény. Se nem zsidó, se nem keresztény” – reagál a feltételezésekre Simcha Weinstein zsidó rabbi, aki júniusban megjelent Up, Up and Oy Vey! címû könyvében a zsidóság és Superman közötti összefüggéseket vizsgálja