[bencus] Sárközy Bencével, az Athenaeum Kiadó Mangattack címû sorozatának szerkesztõjével beszélgettek a Metro-ban…
Hogyan született az ötlet, hogy japán stílusú képregényeket – mangákat adjanak ki?
A kiadónk profilja a népszerû irodalom, és a mangák még a nemzeti képregényhagyománnyal rendelkezõ országokban, a franciáknál, a németeknél, az amerikaiaknál is igen kedveltek. Ezért döntöttünk a kiadás mellett. Két-három kisebb kiadó (FUMAX, Delta Vision, Mangafan) sokat tett azért, hogy egy nagyobb kiadó is megjelentethessen mangát, erre tudtunk építeni. A Mangattack hat képregénykönyv-sorozata közül a könyvfesztiválra öt jelent meg, egy még a nyomdában készül. A sorozatok három- és ötrészesek.
Az eredeti japán manga mennyire ötvözõdött mára más képregénystílusokkal?
Az Amerikában mûködõ Tokyopop nevû képregényeket kiadó cég japán licencekkel kezdett; 4-5 éve foglalkoznak komolyabban azzal, hogy felnõtt egy generáció, amely már saját alkotásaiban használja a mangastílus elemeit. Az általuk toborzott mûvészek között (akik nálunk is megjelennek) van eredeti japán mangaka (manga mûvész): Hiroki Otsuka, orosz: Svetlana Chmakova, német: Hans Steinbach. Kiadványaikat Global mangának vagy OEL (Original English Language) mangának hívják.
Milyen olvasótábora van a mangáknak?
Nálunk egy szûk hardcore rajongó réteggel lehet számolni. Õk az eredeti japán mangákat vásárolják. Mi szeretnénk bevezetni a más országokból származó, a mangát saját világukkal elegyítõ mûvészek sorozatait. Távlati célunk, hogy ismert, külföldön is kelendõ japán könyveket is megjelentessünk. Egyelõre a magyar képregény-forgalmazás nem éri el az összkönyvkiadás 1%-át. Ez az adat külföldön 10%, vagy afölött mozog. A manga problémaköre nõi és férfiolvasóra szabott. A befogadók több mint fele lány, míg a képregénymûfajoknál a fiúolvasó a több.
Forrás: Metro hírujság (metro.hu)