Batman, Dodó és a 300

[Hamlet] Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Magyar Képregényfesztivált. A rendezvény félúton lesz a szakmai konferencia és a Pókember-jelmezes kisiskolások országos találkozója között…

Magyarországon az átlagembernek a képregény szó hallatán általában egy kövér, narancssárga macska (esetleg egy játéktigrisével társalgó szõke kiskölyök) vicces egysorosa jut eszébe a napilapok utolsó oldaláról, amely nem jó másra, mint hogy lenevelje a gyerekeket az olvasásról. Hogy ez mennyire nincs így, arról bárki könnyedén meggyõzõdhet, ha március utolsó szombatján ellátogat a harmadik Magyar Képregényfesztiválnak otthont adó belvárosi Gödörbe.

Szerencsére az Amerika-szerte népszerû Star Trek-találkozókkal ellentétben itt nem kötelezõ a jelmez, így a Superman-köpenyeket nyugodtan otthon hagyhatjuk. Érdemes viszont hátizsákot hozni, a hazai képregénykiadók ugyanis elõszeretettel adnak húszszázalékos kedvezményt termékeikre.

Dedikálás és díjkiosztó

A megszállott gyûjtõk, akik a Pesti Estbõl éveken át szorgalmasan vagdosták ki, és gyûjtötték mappába a Gróf Balázs-képsorokat, ezúttal személyesen is dedikáltathatják a szerzõvel. Jelen lesz a rendezvényen a Pulitzer-emlékdíjas Szabó László Róbert (ismertebb nevén: Marabu) is. A mûvész itt veszi majd át a hazai képregény szakma Alfabéta-díját, amiért a futószalagon gyártott, mókás „Hé, Dodó!” képregényekkel bebizonyította: van élet a bulvárlapok utolsó oldalán megjelent, külföldi képregénycsíkokon túl is.

Alfabéta-díjat tehet majd a vitrinjébe Cserkuti Dávid is. A fiatalember, aki leginkább az Unicum-reklámok légiósaival vált széles körben ismertté, most „8 perc” címû alkotásával nyert. Szintén a díjazottak között van az angyalok és ördögök Budapesten kibontakozó háborúskodását elmesélõ „Bürokraták” címû képregény három alkotója is: Oroszlány Balázs, Németh Áron és Brazil.

A képregény, mint szakma

Lesz kerekasztal-beszélgetés a képregényrõl, mint önálló mûvészetrõl, neves filmkritikusok pedig arról vitatkoznak majd, hogy vajon csak átmeneti jelenség-e a megfilmesített képregények diadalútja, vagy hosszú távú tendencia lesz. Diavetítéssel egybekötött interaktív elõadás keretében ismerhetik majd meg az érdeklõdõk Sebõk Imrét, akinek generációk nõttek fel a ’60-as évektõl a Fülesben megjelent, történelmi regényeket és világirodalmi klasszikusokat feldolgozó képregényein. Itt lesz elõször megvásárolható Scott McCloud: „A képregény felfedezése” címû esszékötete, valamint a Képregényfesztiválhoz idõzítve jelenik meg egy új, témába vágó szakfolyóirat is, a magyar szerzõk által jegyzett Buborékhámozó.

Batman visszatér

A hazai képregénykiadás egyik zászlóshajója, a Képes Kiadó több meglepetéssel is készül a nagy eseményre. A nemrégiben bemutatott Batman-film (és a közelgõ folytatás) sikerén felbuzdulva a 3. Magyar Képregényfesztiválhoz idõzítve jelenteti meg a Denevérember fél évszázados történetének egyik legsikeresebb epizódját, a „Hush” sorozat második részét. A kiadó emellett elindít egy fekete-fehér képregény-antológiát is „Papírmozi” néven, amelyben a régi Korcsmáros-klasszikusok mellett rendszeresen láthatjuk majd a magyar képregény-rajzolók tehetséges új generációjának – Zorro de Bianco vagy Ordegnál Róbert – munkáit is. A legnagyobb érdeklõdésre azonban alighanem Frank Miller kultikus képregénye, a thermophülai csatát mûvészien feldolgozó „300” magyar nyelvû kiadása számíthat majd.

Családi program

Amíg a harmincas apukák átszellemülten hallgatják, miként mutatta meg Alan Moore, Garth Ennis és Frank Miller a ’80-as évek közepén, hogy a jó képregény a látvány helyett a történetre fókuszál, addig az ifjoncok kedvükre rajzolgathatnak Donald Kacsát, Pókembert, és Lucky Luke-ot. A legügyesebbnek bizonyuló kis grafikusoknak értékes nyeremény jár. (Szûcs Gyula)

3. Magyar Képregényfesztivál
Gödör Klub (Budapest V. Erzsébet tér)
2007. március 31.,

A teljes cikk, képekkel együtt itt elolvasható: fn.hu