A tanórán nagy csönd lett

Nálunk is megjelenik a vészkorszak képregénye

Márciustól Magyarországon is kipróbálják az amszterdami Anna Frank Ház és a Zsidó Múzeum széles összefogással készített képregényét a holokausztról. A holland gyerekek már jó osztályzatot adtak rá.

Egyelőre 15 magyar iskolában tesztelik a magyar szakembert is magában foglaló nemzetközi szakértői gárda munkáját, Az igazság nyomában című holland képregényt. Sajátossága, hogy alapos, másfél éves előkészítéssel készült. A műfaj és a téma nem most találkozik először. Nemrég egy magyar származású amerikai rajzoló, Miriam Katin saját vészkorszakbeli képregény-földolgozása kritikai nagydíjas lett Franciaországban. És közismert Art Spiegelman Pulitzer-díjas Mausa is.

Julia Sarbo, az Anna Frank Ház programfelelőse elmondta lapunknak, egyelőre visszajelzéseket várnak kiadványukról, és tárgyalnak egy magyarországi könyvkiadóval a mű megjelentetéséről. A képregényt könyvtárakba ingyenesen, illetve a könyvesboltokba szeretnék eljuttatni Magyarországon éppúgy, mint Németországban és Lengyelországban.

A műnek, amely egy családi nyomozás története, egyik központi alakja az idős Eszter. Szüleit Auschwitzban gyilkolták meg, ő egy tanyán bujkált másokkal együtt. Újra fölkeresi a helyet, és elhatározza, utána jár, mi lett a többiekkel. Elkíséri unokája, Daniel, aki folyton kérdezősködik, és a világhálón rátalál Bobra, az auschwitzi túlélőre. Eszter barátnője, Helena pedig rábukkan arra a fotóalbumra, amely az egyedüli emlék Eszter szüleiről.

– Kezdetben fölmerült, hogy a könnyed műfaj és a súlyos téma ellentmondásba kerülhet egymással – meséli Sarbo, hozzátéve: éppen azért gondoltak a képregényre, mert így szeretnék közelebb vinni
a mai 12-16 évesekhez a holokauszt történetét, amely iránt ez a korosztály már nem különösebben érdeklődő, és a pedagógiai anyag is kevés hozzá. Jobb lett az eredmény, mint gondolták: ezer holland diák osztályozta le a művet 1-től
10-ig terjedő skálán, és az átlag 8,5 pont lett. A tanárok szerint sosem volt olyan csönd az osztálytermekben, mint amikor ezt olvasták.

Sarbo hozzáfűzi, a történelmi részletek valósághűek: Hitlert és más korabeli figurát, a viseletet, a környezetet pontosan, fénykép alapján rajzolta meg az illusztrátor, Eric Heuvel, aki egy korábbi képregényben már földolgozta a második világháború témáját. Sok gyereknek ez jelenti az első vizuális benyomást a korról. Szó van arról, hogy a majdani magyar kiadást helyi történelmi részletekkel egészítik ki.

A budapesti Holokauszt Emlékközpont a Hannah Arendt Egyesülettel közösen írt ki pályázatot a hazai iskoláknak erre a kísérletre – tudtuk meg az emlékközpont programfelelősétől, Nagy Ritától. Az intézmény a jelenleg vándortárlaton részt vevő Anna Frank-kiállítás kapcsán már együtt dolgozott az amszterdami emlékházzal. Ekkor próbálták ki az Európában sikeres
diák-tárlatvezetéseket. Ezeken a fiatal látogatókat nemzedéktársaik kísérik, akiket előtte fölkészítettek. Egyre népszerűbb ez a lehetőség, Pécsett, ahol jelenleg látható az Anna Frank-kiállítás, hetven gyerek jelentkezett tárlatvezetőnek. Remélhetőleg ők is hamarosan kézbe kaphatják Az igazság nyomábant.

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborról szóló, terepasztalra komponált bábelőadás színhelye lesz a Holokauszt Emlékközpont szomszédságában működő Trafó – Kortárs Művészetek Háza. A Hotel Modern nevű holland társulat élethűen felépített barakkokkal, apró fabábok ezreinek segítségével ábrázolja az auschwitzi koncentrációs tábor mindennapi működését. A társulat előadásai február 21-22-23-án este nyolc órakor láthatók. Ehhez kapcsolódva a Holokauszt Emlékközpont rendkívüli beavató programot hirdetett iskolások, diákcsoportok részére. A tárlatvezetéssel és rendhagyó órával egybekötött foglalkozás célja a gyerekek felkészítése az előadásra.

Varsányi Gyula
Népszabadság
2008. február 19.

A németeknél taneszköz a comics

Két német tartományban – Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában – összesen húsz osztályban, most februártól kezdték el tesztelni az Anna Frank Alapítvány által kiadott holokauszt-képregényt.
Amennyiben a teszt beválik, akkor a tervek szerint a következő tanévtől mind a tizenhat tartományban a 13-16 éves korosztályok történelemóráin használni fogják a holland Eric Heuvel által rajzolt comicsot. Maga a képregény egyébként nem ismeretlen taneszköz Németországban, már az általános iskolák negyedik osztályaiban használják – elsősorban a német nyelv és a művészeti tárgyak hatékonyabb, gyerekközelibb oktatása érdekében. Az alsó-szászországi Hildesheimben például nagy sikerrel futott egy projekt, amely keretében a 10-11 évesek maguk találtak ki és rajzoltak meg számítógép segítségével egy comicsot. A tanárok szerint a képregény a kreativitás fejlesztése mellett a tanulók számítógépes felhasználói ismereteit is jelentősen bővítette. (Berlini tudósítónktól)

Népszabadság
2008. február 19.