1241 – Farkasnak foga közt

Cím: 1241 – Farkasnak foga közt
Szerző(k): Sinonimo, Pásztor Tibor, Várai Artúr
Kiadó: Képes Krónikák
Ár: 4900 4000 Ft
Formátum: keménytáblás kötet
Terjedelem: 76 oldal
Megjelenés: 2022.12.10
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás:
Bevásárlólista: Loading

A LEGFEKETÉBB ÉV A MAGYAR KIRÁLYSÁG TÖRTÉNELMÉBEN…

Dzsingisz kán, a kék farkas fia halála előtt megparancsolta utódainak: hódítsák meg a világot egészen a hatalmas nyugati óceánig. Batu, a nagy kán kedvenc unokája az Arany Horda legyőzhetetlen harcosaival hadba indult, hogy leigázza Európát. Uralma alá hajtotta a keleti sztyeppék nomád törzseit, majd az egymással marakodó Rusz hercegségeket.

Kijev aranykupolás városa egymaga nem jelenthetett akadályt. Végül már csak egyetlen hadsereg állt a mongol farkasok útjában Európa szíve felé: IV. Béla magyar király páncélos lovagjai.

Képregényünk az 1242 – A Nyugat kapujában című magyar-angol-mongol-ausztrál történelmi film előzménytörténete.

AZ 1241- FARKASNAK FOGA KÖZT KÉPREGÉNY KELETKEZÉSÉRŐL

Évekkel ezelőtt képregényes körökben hallottam egy fiúról. Azt mondták róla, lesz még belőle valaki. Valószínűleg Zórád Ernő, a magyar képregény egyik legnagyobb alakja, a „Precíz-bohém” (vagy csak Ernő bácsi, ahogy a legtöbben hívták ) is láthatott valamit ebben a fiatalemberben. Az idős művész szárnyai alá vette a rajzolót. „Tibi, egy jó illusztrációnak szellősnek és áttekinthetőnek kell lennie”- mondogatta neki. És a tanítvány megfogadta a Mester szavait. Így készültek a rajzok egy viking kisfiúról, Tarzanról… De talán a legjobbak a Tatárjárásról. Ezek kerültek először a kezünkbe Pásztor Tibortól, Zórád Ernő utolsó tanítványától.

„Ezekkel lehetne valamit kezdeni” – állapítottuk meg egyöntetűen Levivel, azaz Németh Leventével, a Képes Krónikák Kiadó művészeti vezetőjével. Nagy nehezen megtaláltuk a már nem is annyira fiatal rajzolót. Batu kán, IV. Béla, tatárok, magyarok, templomos lovagok sorakoztak az előkerülő régi papírokon. Jött az ötlet, hogy rakjunk össze egy képregényt ezekből a fekete-fehér, hézagos, inkább történelmi illusztrációnak tekinthető, ám mégis epikus, magukkal ragadó rajzokból. A feladat azonban nem bizonyult olyan egyszerűnek, mint gondoltuk. Nem kis fejtörést jelentett, hogyan is illesszük össze a hézagos, helyenként félig kész darabokat, hogy adjunk hozzá történetet, létrehozva egy szerves egységet, amit képregénynek hívunk.

Mivel Tibor pedagógusi munkája mellett, szabadidejében készítette az új rajzokat, fejezte be a régieket, nem volt más választásunk, mint egy másik, hasonlóan tehetséges fiatal rajzolót bevonni a munkába. Mivel Várai Artúrral éppen akkor együtt dolgoztunk Bíró Szabolcs Akit háromszor koronáztak című történelmi képregényén, egyértelmű volt, hogy hozzá kell fordulnunk. A mű, amit az olvasó most a kezében tart, a két tehetséges magyar rajzoló, Pásztor Tibor és Várai Artúr kollaborációjának eredménye, melyet Lakner Gizi csodálatos, festői színezése keltett életre, és próbált egységessé varázsolni.

Amikor az 1241-et készítettük, megkeresett bennünket egy előkészítés alatt álló magyar-angol-mongol történelmi filmkoprodukció, a „Nyugat kapujában” producere, Sipos Kornél. A filmhez, itthon rendhagyó módon, szeretett volna egy képregény-sorozatot, ami a Muhi-csatát, illetve a szereplők „előtörténetét” mutatja be. Nekifogtunk megteremteni egy „1241-1242 univerzumot”, amiben az egyes történetek mindig az évszámmal kezdődnek, a sztorik egymásra épülnek, és a megjelenés is azonos stílusjegyeket hordoz.

Következő képregényünk főszereplője a Ray Stevenson által megformált pápai legátus, Cesareani bíboros lesz, aki felettébb érdekes módon jut be a tatárok által ostromlott esztergomi várba.

De többet tényleg nem árulhatunk el. Sinonimo

Előzetes oldalak: