Zsákutca #1

“Volt idő, amikor úgy gondoltam, hogy az igazán nagy comic strip sorozatok ideje lejárt, de még sohasem voltam ilyen boldog, amikor rájöttem, hogy tévedtem. Richard Thompson Zsákutca sorozatában benne van minden, ami csak a legnagyobbakra jellemző – intelligencia, kifinomult humor, frappáns poénok és ami a legmeglepőbb, gyönyörű, gyönyörű rajzok.” Bill Watterson, 2008

Richard Thompson: Zsákutca
Ajánlott fogyasztói ár: 2.290 Ft
Formátum: 21,6 x 23,8 cm, 128 fekete-fehér oldal
Megjelenés: 2011. március 20., 21. Képregény Börze

Azt hittem, hogy az igazán jó képregénycsíkok már rég kihaltak a lapokból. Nagyon megörültem, amikor kiderült: tévedtem. Richard Thompson Zsákutcájában minden megvan, ami kell: intelligencia, kellemes humor, könnyed játék a szavakkal, és ami a legmeglepőbb: gyönyörű-gyönyörű rajzok.

Minél többször olvassuk, a Zsákutca különös világképe és játékos nyelvfacsarása valahogy annál viccesebb lesz. A négyéves Aliz és csoporttársai a Vicaváry Óvodából minden szülőnek ismerősek lesznek. Ezek a ragasztó- és csillámpermetben ügyködő kisgyerekek folytonos, ide-oda kalandozó fecsegésükkel újramesélnek egy olyan világot, amelyet másként sohasem értenénk meg. De az én kedvencem mégis Aliz bátyja, Peti. Zavart, uralkodni vágyó tesze-tosza alak, egyike a legneurózisosabb gyerekeknek, akikkel képregényben találkozhatunk. A gyerekek és problémáik minden affektálás nélkül jelennek meg, és az egyik dolog, amit nagyon szeretek a Zsákutcában az a természetes melegség. A Zsákutca elkerüli a gügyögést és a cinizmust, megtalálva helyettük a mindennapok őszinte báját. Nagyon kevés képregény képes eltalálni ezt a kifinomult hangot.

Tetszik az a rémálomszerű külváros is, ahol az Újházy család él: a végtelen sorokba rendezett, egyforma házak, az állandó forgalom a lélektelen városi környezetben, a ronda bevásárlóközpontok, a nyomasztó mélygarázsok, és a ragadós padlójú éttermek világa. Az Újházy család – ahogyan legtöbbször mi magunk is – egyszerű természetességgel kezeli ezt a modern szörnyűséget. A kritika csak a rajzokban jelenik meg, ahol a képregény hirtelen egy másik szinten is működni kezd. És ezek a csodálatos rajzok! Kusza lazaság, elmázolt nyersesség és a valódi karikatúrák bája keveredik Thompson kifejező vonalvezetésében, amely a képregény legnagyobb mestereiéhez mérhető. Éles szeme van, és olyan technikai tudása, amit manapság már nemigen látni. Eszünkbe juttatja, hogy a képregény több egyszerű viccillusztrációnál, és hogy a nagyszerű rajzok számtalan olyan módon kelthetik életre a képsort, amire a szó soha nem képes. A Zsákutca grafikája lehengerlő. Olvasás után is nagy élmény hosszan tanulmányozni.

Az első ötven oldal a Zsákutca egy korai változata, amely a Washington Post Magazine-ban jelent meg. Itt rácsodálkozhatunk, hogy Thompsonnak veleszületett tehetsége van a vízfestéshez is. Bár ezek után én már nem is csodálkozom. Remélem, hogy az olvasóknak is ugyanannyira tetszeni fog a Zsákutca, mint nekem.

Szerintem biztosan.

Bill Watterson, 2008

Facebook Hozzászólások