Yoda és a kősziklák titka – Star Wars #5

A Szukits kiadót az a vád biztosan nem érheti, hogy nem törődik a Star Wars rajongók igényeivel, ahogy az sem, hogy nem használja ki maximálisan az új filmek nyomán kialakult kiemelt figyelmet. Dömpingszerűen ontják nemcsak a messzi-messzi galaxist szüntelenül tágító regényeket, de legnagyobb örömünkre a képregényeket is, rajongó legyen a talpán, aki figyelemmel, vagy ami még fontosabb: pénztárcával követni bírja a megjelenéseket. A zászlóshajónak szánt Star Wars képregénysorozat rászolgált az olvasói bizalomra, még ha a legfrissebb kötet, a Yoda titkos háborúja után maradt is némi hiányérzet bennünk.

Jason Aaron koncepciója a sorozatban eddig nagyjából egy nagy ívű történet következetes és folyamatos hömpölygetése volt, amit olykor fellélegzés gyanánt rövid kitekintésekkel, kerek, jellemzően egy részes mellékvágányokkal szakított meg. Ezek többsége Ben Kenobi naplójának fejezeteit részletezték, addig nem látott kalandokban bemutatva a jól ismert hősöket, új ismeretekkel gazdagítva az amúgy is gazdag legendáriumot. A Yoda titkos háborújával azonban átmenetileg megfordult a trend, ez az öt részes sztori önmagában egy kitekintés, miközben a felpörgött és izgalmakkal teli fő történetszál takarékra került. Vagyis csak nagyon kicsit lépünk vele előre: a Birodalom elfogta C-3PO-t, és míg Han, Luke és Leia haboznak, hogy a droid után eredjenek-e, R2-D2 akcióba lendül, egymaga indul barátja kiszabadítására. Luke megpróbálja jobb belátásra bírni R2-t, de elveszti a nyomát, az űrben unatkozva pedig ismét kézbe veszi Kenobi naplóját…

Itt indul a friss kötet valódi sztorija: a klónháborúk előtt járunk, Yoda zavart érez az Erőben, ezért egy távoli bolygóra utazik, hogy végére járjon a rejtélynek. A csillagtérképeken sem jelölt planétán kizárólag gyerekeket, valamint különös köveket talál. A nagy kérdés: vajon sikerül-e kibékíteni az egymással háborúban álló fiatalokat, illetve kideríti-e időben a sziklák titkát?

A Yoda titkos háborúja első blikkre izgalmas és rejtélyes sztori, legnagyobb hibája azonban, hogy öt füzeten keresztül húz egy olyan történetet, aminél ezt a hosszt semmi nem indokolja. A Legyek urát idéző, gyerekek uralta bolygó ötlete remek, ahogy a sötét erőkkel hadakozó Yoda kálváriája is szépen épülget, félúton azonban valahogy elillan az izgalom, a végére pedig alig érezzük a küldetés minduntalan hangsúlyozott tétjét. A bevezetett új karakterek túl egyformák, akiket pedig Aaron előtérbe tol, és nagyobb jelentőséggel ruház fel, nem elég karizmatikusak. Az Erővel való játék ötletes, mindig sikerül újabb értelmet adni ennek a fogalomnak, Aarontól azonban láttunk jóval érdekesebb és szórakoztatóbb sztorikat is. Ezzel áll szerencsére kontrasztban a rajz: Salvador Larroca tapasztalt, rutinos művész, egymaga elviszi a hátán a kötetet, öröm kézbe venni és végiglapozni a munkáját.

A kötet végén kapunk még egy teljesen korrekt bónusz sztorit is: ez a Star Wars Annual második száma Leiával és egy eddig ismeretlen ex-mérnökkel a főbb szerepekben. Átlagos rajzok, a terjedelemhez képest azonban egészen ötletes és fordulatos a történetvezetés – tökéletes ellentétben Yoda kalandjával.

A Yoda titkos háborúja látványos, de az eddigiekhez képest kevésbé tartalmas olvasnivaló lett: a valaha élt legnagyobb jedi rajongói az elsődleges célközönség, mi pedig addig kéztördelve várjuk a fősodor folytatását, azaz a következő kötetet.

Farkas Dávid

Facebook Hozzászólások