Vegyes vágott

A negyedév végén immár biztosan kerül versenyző a dobogó mindhárom fokára, mivel megérkezett a harmadik írás is a Sarkított kockák pályázatra.

Vegyes vágott

Szerettem volna valami érdekességgel előhozakodni az oldalelemzés kapcsán. Így olyan képregényoldalt választottam, amit talán még nem minden kepregeny.net olvasó látott ilyen formában. Egy egyesült államokbéli napilap vasárnapi mellékletét, a Salt Lake City-i Desert Morning News Sunday Funnies egy 2005-ös számát választottam. A comic stripek történetét már mindenki kívülről fújja, mint a görögöket töriből, úgyhogy az Outcault, bevándorlók, Yellow Kid vagy a Katzenjammer Kids, Max és Móric rész most kimarad.

Ez a napilap hétköznap fekete-fehérben, egy oldalon közöl comic stripeket, naponta változó csíkokat, vasárnap pedig négy oldalas strip-melléklettel nyugtatja az idegeket. A képen látható oldal valójában kettő, de a hatás kedvéért, meg mivel kihajtva végül is egy egészen nagy, kb. 62×51 cm-es oldalt kapunk, egybeveszem a két oldalt. Ezen az oldalon tizenhárom strip vagy történetrész jelenik meg. Vasárnaponként más és más történeteket, hősöket láthatunk. A bemutatott oldalon nincs, de egy másik heti újságból a Valliant herceg, Snoopy, a Sövényen túl, Dilbert, valamint a Denisz, a komisz című stripek voltak ismerősek. A stripek egy vagy több sorosak, vízszintesen vagy függőlegesen olvasandók, egy paneles gag-től tíz képkockás terjedelműek. Ahogy utánanéztem, a King Features Syndicate és az Universal Press Syndicate alkotói vannak az oldalon. Ahogy azt megtudtam egy érdekes Bayer-előadáson a stipeknek általában szerzőjük a tulajdonosa, míg a comic bookok szereplői a kiadó tulajdonai. Az oldalon szereplő képcsíkok témája változatos. Szappanopera-jellegű történet, állatos sztori, „poénkocka”, kormányzatot, szociális helyzetet vagy épp tudósokat kifigurázó képek, szuperhősös csík, gyerekes, tinis, katonás, családos és egyéb művek szerepelnek az oldalon, a lehető legvegyesebb összeállításban, hogy mindenki megtalálja a neki valót. Garfield már a magyar olvasóknak is évtizedek óta ismerős, ahogy A csodálatos Pókember sorozat is. Ez utóbbinál Stan Lee van íróként fetüntetve, a rajzoló pedig Alex Saviuk, a kihúzó Joe Sinnott. Kifejezetten napilapba szánt comic strip, „spin off”, ennek megfelelő hat paneles, egyenletes beosztással. A történetben Pókember és Mary Jane filmszerepléséről van szó.

A következő történetek találhatók még az oldalon:

Rhymes With Orange – 1995-től jelenik meg, alkotója Hilary B. Price. A cím abból fakad, hogy az általános nézet szerint az orange szóra nincs az angolban megfelelő rím. Mindig más szereplőkkel az élet abszurditásáról szól.

A Vic Lee-féle Pardon My Planet több mint 130 napilapban jelenik meg 2002 óta, ugyancsak maró szatíra az amerikai életről. Ezen az egy képen Bush elnököt értesíti egy tábornok, hogy a hibás információról kiderült, mégis helyes volt.

A Grand Avenue a Pulitzer-díjas képregényrajzoló, Steve Breen munkája, 1999 óta jelenik meg, egy ikerpár és nagymamájuk kalandjairól szól.

A Baldo spanyol nyelven jelenik meg, hiszen amerikában sok helyen bizonyos emberek spanyolon kívül nem beszélnek más nyelvet, nincs is szükségük rá. Cantu és Castellanos munkája, az első strip, ami kifejezetten latin témákkal és karakterekkel dolgozik. Majd 200 napilap állandó szereplője. Fordítás mellékelve. (Vagyis a spanyol nyelvű képregény mellett, önmagában olvasható az angol szöveg.)

A 9 Chickweed Lane 1993 óta jelenik meg, Brooke McEldowney tollából, szappanopera sok, valósnak tűnő középosztálybeli szereplővel, emellett Best Newspaper Comic lett a 2006-os National Cartoonists Society Awards-on.

A Helen Sweetheart Of The Internet Peter Zale munkája, a kilencvenes évek közepétől. Egy szuperokos technokrata szőke csajszi a főszereplő, képzelhetjük.

A For Better Or For Worse egy kanadai család kalandjait mutatja be Lynn Johnston tollából. Reuben-díjas alkotás, és ha hisszük, ha nem több, mint 2000 periodikában jelenik meg Kanadában és az USÁban és még 20 országban. Régi sorozat, 1979-ben indult.

Az Overboard béna, parton vergődő kalózok humoros pillanatait eleveníti fel, Chip Dunham a szerzője. 1990 óta jelenik meg.

A Beetle Bailey az egyik legnépszerűbb csík, Mort Walker katonai táboros története, több, mint fél évszázada, 1950-től olvashatjuk. Sok érdekessége van, többek közt, hogy ez volt az utolsó strip, melyet személyesen W. R. Hearst válogatott ki. Reuben-díjas, tévésorozat is készült belőle.

A Family Circus Bil Keane munkája. Eleinte faxon és levélben, majd interneten és újságokban is olvasható lett, egy érdekes, zavaros család történéseinek krónikája.

A Red And Rover 2000 óta van „forgalomban”. Kutya és gyerek a sikerrecept, azért a Kázmér és Huba jobb.

Az Overboard rövid elemzése: A strip négy panelből áll. Alapvetően azonos képkivágású, totál képek. Ritmusukat az eltérő beállítások erősítik, valamint a helyenként a panel szélén „kettévágott” szereplők. A gyors ritmushoz hozzájárul, hogy a képkeretek egymásba érnek, így a képregény olvasása közben azt érezzük, rövid idő alatt történik a cselekmény. A második panel keretének teteje és alja hiányzik, ennek különösebb jelentése nincs, legfeljebb, hogy szereplőink a szabad ég alatt vannak. Henry Cow kapitány éjjel felébred, rejtelmes hang hívja: Kövesd a fényt! (kb.). Kutyája, Louie minden rezzenését figyeli. A kapitány először csodálkozik, majd elindul a „fényforrás irányába”. A vicc, hogy a parton tengődő kapitány a hűtőhöz megy, mondván hogy mindig hallgat a fényre utaló hangra, ezzel vonva párhuzamot a világítótorony fénye és a nyitott hűtő fénye közt. A kutya még megereszt egy poént, miszerint olyankor hallgat a hangra, ha az szalámizásra csábít. Mivel nem ismerem a történetet, a szalámi miatt nem tudom, Louie „sugallta-e” a cselekvést (tud-e beszélni) vagy álmodott a kapitány.

Röviden ennyi, akit maga a comic strip vagy egy-egy csík története érdekel, a wikipedián majdnem mind megtalálható. Reméljük előbb-utóbb minden magyar napilap tele lesz jobbnál jobb és magyar képregénycsíkokkal!

Lénárd László

[poll=7]