kilencedik.hu / Cikkek / Valami régi, valami új, valami ZÖLD – A Hihetetlen Hulk: Néma Sikolyok

Valami régi, valami új, valami ZÖLD – A Hihetetlen Hulk: Néma Sikolyok

2018. április 25. | |  
Megoszts

Peter David neve minden bizonnyal ismerősen cseng az olvasóknak. Már a Semic-korszakban megjelent pár Pókember története, azt követték az Új Marvel Extra és a Setét Torony kiadványok. A Kingpin kiadó gondozásában meg egy egész nagy kupac cím jelent/jelenik meg, amiben íróként közreműködött: Jean DeWolff halála, Pókember: A Másik, a Maszk Nélkül és az Újra Feketében időszak a falmászó életéből, a Marvel+ Hulk részei (köztük ennek a kötetnek a felét is), illetve az X-Faktor.

David korszakos író, hosszú etapokat ír egy címből, amik során általában maradandó változásokat vezet be. Szinte minden sorozatára jellemző, hogy valami egészen mást hoz létre, mint amit az egyes címektől “elvárna” az ember. Vegyük például az X-Faktor- t: egy csapat mutánst felvonultató füzettől panelrengető hiriget várnak általában, erre a kor egyik leglassabb – és legérdekesebb – sorozatát csinálta belőle, remek párbeszédekkel, sok személyes drámával. Aquaman, a jól fésült atlantiszi ligatag? Loboncos, szigonykezű, kőkemény harcossá vált, hogy aztán király és politikus legyen. Természetesen a Hulk esetében nem kell attól tartani, hogy teaszürcsölgetős versolvasó estekbe torkollik egy-egy keményebb jelenet. Az akció pörgős, gyors, de csak annyi van, amennyi feltétlenül szükségszerű.

A nyolcvanas évek végére a Hulkra szinte senki nem volt kíváncsi, a füzet rosszul fogyott, a kalandok fáradtabbak lettek. Ekkor kínálta fel a címet Bob Harrass, az akkori szerkesztő David-nek. Adott volt egy friss, ötletektől szétpattanó író, és egy legendás, de sokkal jobb napokat megélt karakter. Ezeknek a találkozásából robbant ki az a közel tíz éves időszak, ami etalonná vált a Hulk rajongók számára. David nem kukázta a karakter történelmét, egyszerűen csak kiegészítette, egyszerűsítette és nevén nevezett dolgokat – mint a gyerekkori bántalmazás (amire korábban Bill Mantlo tett már pár utalást) vagy az abból fakadó személyiségzavar.

A kötet elején kissé elveszve érezheti magát az olvasó, ahogy hirtelen belecsöppen egy kvázi Oltalmazók kalandba, de az első pár oldal annyira magával ragadó és sodró lendületű, hogy egykettőre otthonosan mozgunk a történetben. Úgy vesszük fel a szálat – nyilván az előzményeket leíró oldal segítségével – mintha csak nemrég hagytuk volna magára kedven zöld (szürke) hősünket. Habár a kötet felét még nem olvashattuk, az igazán lényegi részét adta ki a Kingpin is pár éve, így a csattanó sokak számára már ismert. Amivel viszont többet nyújt ez a kötet – a kivitelezési különbségektől eltekintve – az főleg hangulatban mérhető. Az Oltalmazós és a skrullos „töltelékek” kerekebbé teszik a Banner agyában zajló folyamatot, és a szereplőgárda kémiájához is hozzáad pár kellemes elemet.
Dale Keown ezzel a történettel (valójában a kötetet megelőző, #369 füzettel) debütált a Hulk rajzolójaként, és egészen ’93-ig dolgozott Daviddel. Dinamikus, erőteljes ábrázolása tökéletes korrajza a korai kilencvenes évek, Image előtti szuperhősképregényeinek. Könnyen élvezhető, megbocsáthatóan túlzó, néhol sablonos, de rendkívül látványos rajzain szalad a történet, a sorozat egyik vaskosabb tagjaként is gyorsan – túl gyorsan – is a végén találjuk magunkat. Igazán tartalmas kikapcsolódást nyújt.

Elengedhetetlen darabja egy mokány gyűjteménynek.

A Hihetetlen Hulk: Néma Sikolyok - Nagy Marvel- Képregénygyűjtemény #8
Szerzők: Peter David, Dale Keown, Bob McLeod, Glynis Oliver
Megjelenés: 2018. április 12.

Kategóriák: