Tündéri mese a barátságról: Nimona

Nimona egy fiatal alakváltó lány, és mint ilyen, képes átváltozni bármilyen létező teremtménnyé, legyen szó cápáról, rókáról, sárkányról, ogréről vagy triceratopsról – talán még búvár hencserré is képes lenne átalakulni, ha tudná, hogy az mi fán terem. Ezen képességét pedig szeretné egy nagyobb cél érdekében felhasználni, így hát rögtön beáll Lord Ballister Bitangfő szárnysegédjének, aki foglalkozására nézve gonosz kényúr. Igaz, azok közül a korrekt, kicsit mufurc, de legbelül törődő fajta, akinek akkor is szent meggyőződése, hogy az Ördögi Galád Tervnek nem kell halálos áldozatokkal járnia, ha egy csorda Trónok harca rajongó veszi őt körül. Egy félreértett, de azért rendes fickó ő, aki hajlandó beteg csatlósával társasozni, annak ellenére, hogy ő nem akart ám segítséget, bőven megfelelt neki, hogy magányosan borongjon.

Az úgy nevezett jók oldalán ezzel szemben már nem olyan fényes a helyzet, az már az elején világos, hogy az Intézet emberei messze nem olyan tisztességes emberek, mint aminek mutatni akarják magukat. Ez igaz Bitangfő legfőbb riválisára, Sir Ambrosius Aranypőcre is, aki azonban nem rosszindulatú, semmint gyenge jellem, akinek emellett úgy vág az esze, mint a csorba borotva. Mégsem válik kétdimenziós karikatúrává, ugyanis Noelle Stevenson őszintén, de hihetetlen nagy szívvel ír.

A Nimona olyan, mint gyerekkorunk egyik meghatározó meséje, éppen akkora történetet mesél el, ami konfliktusokkal, karakterrajzzal együtt könnyedén beleférne egy egészestés rajzfilmbe. Talán nem véletlen, hogy a szerző egyben az új She-Ra animációs sorozat alkotója és producere, ugyanis hihetetlen célratörőséggel meséli el a maroknyi karakterének kalandját, ahol valójában nem is rossz és jó szereplőkről beszélhetünk, hanem néhány hétköznapi emberről, akik hatalmas sebeket őriznek magukban – és mégsem válnak megkeseredett figurákká, akik a traumáikkal igazolják tetteiket. Ellenkezőleg, mindegyikük képes az emberségre akkor is, ha az összes színes elem ellenére őket is ugyanaz a gyarló világ veszi körül, mint minket.

Ebben rejlik a Nimona ereje, hogy az őszintesége ellenére is képes megőrizni az ártatlanságát, és minden sallangtól és pátosztól mentesen mesél az emberi jóságról, ami nem a nagy szavakban és a még nagyobb tettekben rejlik, hanem az apró gesztusokban, a belátásban és a mögötte rejlő önfeláldozásban. Arról, hogy a múltbéli traumákkal nagyon nehéz szembenézni, még kevésbé beszélni róluk, de ezek feldolgozásában akkor is a segítségünkre vannak a barátaink, ha nem vagyunk hajlandóak megnyílni nekik. Nem ringat minket hiú ábrándokba, de nem is tobzódik a világ kegyetlenségében. Ennek ellenére itt-ott be tud vinni egy-egy övönaluli ütést, akárcsak címszereplője.

Mindezt pedig hihetetlen humorral teszi, ami egyszer sem válik harsánnyá vagy erőltetetté, hanem, ahogy kell, árnyalja a szereplőket és tovább löki a történetet. Nincsenek makulátlan bajnokok, de nincs vérfürdő sem – vannak viszont helyettük társaspartik, zombifilmek, és közös heccek. Csupa olyasmi, amiben jó részt venni, ami emberré tesz minket – függetlenül attól, hogy alakváltó fruskák, pökhendi lovagok, vagy befelé forduló kényurak vagyunk.

Pusztai Dániel

Cím: Nimona
Szerző(k): Noelle Stevenson
Kiadó: Cicero Könyvstúdió
Ár: x Ft
Formátum: puhafedeles kötet
Terjedelem: x oldal
Megjelenés: 2019.09.30.
Megvásárolható: Könyvesboltok
Online vásárlás: