Torz emberek városa, avagy Alack Sinner: Citta occura

Megérkezett a Sarkított kockák pályázatra az első írás – az már biztos, hogy nem marad a zsebünkben az első helyezett díja!
A hozzászólásoknál szívesen vesszük az olvasói véleményeket és az 1-10-ig terjedő pontszámokat, a zsűri értékelése is nemsokára látható lesz.


Torz emberek városa, avagy Alack Sinner: Citta occura

A kiváló alkotó, José Muňoznak eddig két műve jelent meg magyarul. Az egyik egy Batman történet, ami a Fekete-fehér képregényantológia második számában látott napvilágot, a másik a Papírmozi első részében. Ez egy nagyvárosi detektív története, akit Alack Sinner-nek hívnak. A figurát közösen alkották meg Carlos Sampayo-val.
Muňoz rajzstílusa igen figyelemre méltó. Jellemző rá a vékony kontúrvonalak használata és az erőteljes fekete-fehér kontrasztok. Ez utóbbi hatás megfigyelhető Frank Miller Sin Cityjében. A karakterábrázolása is igen jellegzetes, mondhatni szinte csak torz külsejű, már-már szörny külsejű alakokat használ.
De nézzünk részletesebben egy oldalt. Vegyük a Papírmozi első számának 13. oldalát kiindulásnak. Az első képkockában szendvicset majszoló, premier plánban ábrázolt alak még semmi torzulást nem mutat, mondhatnánk hétköznapi figura. Talán ő az egyetlen az egész képregényben, akin nem látszanak a torzulás jegyei, még a főszereplő, Alack Sinner is kissé deformált. Az első képkockából azt is leszűrhetnénk, hogy egy ideális, békés városban vagyunk, de a háttérben látható egy félig csupasz női fenék, ami a romlottságot szimbolizálhatja. A hús örömei a prostituáltak képében többször is megjelennek a képregényben. A prostitúció megjelenítése a Sin Cityben szintén megfigyelhető, azzal a különbséggel, hogy Frank Miller gyönyörű nőalakokat használ. Muňoz-nál igaz a mondás miszerint a torz külső torz belsőt takar. A Sin Cityben ez fordítva is megjelenhet a torz Marv figurája, aki jó és rossz egyben. A szép külső, pedig gonosz romlott belsőt takarhat. (Ölni tudnál érte)
A második képkockában majmot szoptató nő alakja a leállatiasodott, barbár emberiség szimbóluma is lehet. Pozitívabb megközelítésben az ember visszavágyása a természetbe is lehetne, de végiglapozva a képregényt inkább az első megállapítás mellett tehetjük le a voksot. Megmutatja mindazt az önteltséget, amivel az ember a természet iránt viseltetik, miszerint már nem szorulunk Gaia oltalmára, inkább ő kénytelen miránk támaszkodni.
A természet tökéletességével szemben a következő képkockában a művész megmutatja a nagyváros lezüllött, elkorcsosult világát. Mit is láthatunk a képkockában? Szánalomra méltó, üveges tekintetű, emberi roncsokat. Más kárán, idiótán vigyorgó Joker figurát. Beteges lelkületű „embereket”. A következő képkockában a sötét város jelentheti az emberiség végső pusztulásba való menetelését.
Maga a képpanelek elrendezése követi a cselekményt formájuk a klasszikus téglalapok és négyzetek. Rengeteg filmes kifejező eszközt megfigyelhetünk, melyek a képregény dinamizmusát fokozzák. A 13. oldalon gyakorlatilag két ember párbeszéde folyik, mégis a művész, hogy ne legyen unalmas a dialógus, változatos képkivágásokat alkalmaz. A figyelem középpontjába mindig más kerül. Folyik a párbeszéd, de közben képet is kapunk a városról, a közben történő eseményekről.
Egy premier plánnal kezdődik az oldal, majd egy kistotál előtérben a majmot szoptató nővel, innen szinte csak ezt a képkivágást használja az egész oldalon a művész. A harmadik képkockában a kinti eseményeket mutatja be majd a következőben a találkozást az ismerőssel végül ismét egy szórakozóhelyen, mintegy keretbe foglalva az oldalt.
Mindent összegezve, azt kell mondjam az Alack Sinner: Citta occura egy nagyszerűen megrajzolt rejtett tartalmakat felvonultató képregény. Aki különlegességekre vágyik, annak bátran tudom ajánlani.

Halmi Zsolt

[poll=5]

0 Hozzászólás

  1. attisapok

    2007. november 14. at 11:13

    Az első embernek mindig nehéz dolga van:)
    Nem tud, mihez viszonyítani! Pontozni is elég nehéz most még:)
    Én összességében adok egy 8-ast!
    De ha itt lesz a zsűri véleménye, lehet már mást adnék:)

  2. attisapok

    2007. november 14. at 17:43

    Király, hogy magamban beszélgetek:)

  3. zhalasz

    2007. november 15. at 9:16

    A türelem nagy erény. :)

    Én egy 7-est adnék. Szeretem a hosszabb mondatokat, főleg azért, mert jobban össze tudjék kapcsolni a gondolatokat, Zsolt viszont úgy látszik a rövidebbeket kedveli. Kicsit hiányzott az, hogy a teljes történet alapján ítélje meg az oldalt, vagyis ne csak az általánosabb szimbólumokról, hanem a főszereplő személyes hangulatáról, belsőségéről is írjon. Az tetszett, hogy a Sin City is bele lett keverve, eddig nem gondoltam mellé azt a világot, de tényleg érdekes az összehasonlítás. És a választás szerintem mindenképp dícséretes, nem könnyű darab, viszont annál gazdagabb.

  4. zhalasz

    2007. november 16. at 12:46

    A hozzáértő szakmai ítészek úgy tartják jónak, ha a rendes pályázatokhoz hasonlóan, az összes pályamű beérkezése után értékelik az írásokat. És így is fognak tenni.

Szólj hozzá te is!

Facebook Hozzászólás