Tintin és társai

Kinek ne volna otthon egy-egy régesrégi Vaillant-ja? Akinek nincs, gyorsan nézze meg a padláson vagy a pincében, nagyapa, apuka vagy neadjisten nagymama kamaszkori ládikájában. Ott lesz az, ha az illető szerette a képregényt, hiszen ezek a jó nagy alakú, szép papírra nyomott színes oldalak éppen úgy a trafikos-, újságosbódéhoz csalogatták a hatvanas években a gyerekeket, mint bennünket a nyolcvanasokban a Pif Kütyü legújabb becsomagolt száma csúzlival, pörgettyűvel vagy kaleidoszkóppal.

Ki ismerné jobban hazánkban a francia-belga képregényeket, mint Bayer Antal? Bújjon elő! Broáfka Ottokár? Ha senki, akkor maradjon a biztos elsőség a Nero Blanco Comix kiadó sokoldalú tulajdonosáé. Hiszen Buborékhámozó című, alkalmi szaklapjában saját tanulmányaiban ugyanolyan élvezettel foglalkozik amerikai, brit, japán, francia, belga vagy épp más nemzetiségű, hovatovább magyar képregényekkel, alkotókkal (írás, szerkesztés, fordítás, rendezvényszervezés, statisztikák és kimutatások készítése és még ki tudja mi mellett). Mégis, talán a franko-belga vonal az, ahol könnyű szívvel őt nevezhetjük a legnagyobb hazai tudornak. Személyes élményekből vagy csak kíváncsiságból, érdeklődő alkatból fakadó, népszerűsítő-tudományos igényű cikkei megbízható minőségben bővítik azt a keveset, ami itthon képregényes szakirodalomként és képregénytörténetként megjelenik (a régebbi korok magyar megjelenéseinek Archivátorai (Twin Peaksből lopva) közül még kiemelkedő munkát végez Kiss Ferenc, Kertész Sándor és Verebics János, az egyik kötetben olvasható még Kósa Pál, és a Buksi dolgaiban Bauerfeind Zoltán neve).

Miután ezzel a dicsérethalmazzal leendő unokáimnak is biztosítottam a kiadótól az ingyen példányokat, bemutatom a legutóbb még pénzért (jelentős kedvezménnyel) vásárolt Nero Blanco Comix-kiadványt.

A Dunaparti Angouleme rendezvényen debütált Bayer Antal új képregénylexikona. Az előző, a Vaillant képregényei (1945-1969) után ez A Journal de Tintin képregényei címet viseli. A belga képregénymagazin az olvasottak alapján a Journal de Spirou mellett nagy szerepet játszott abban, hogy a belga képregényt ma francia-belga képregénynek nevezzük. Hiszen ha csak a két névmutatót összehasonlítjuk, avatatlan elme nem tud különbséget tenni a címek, alkotók közt ilyen módon. Mit szólna ehhez Poirot?

A könyv szerkezete egyszerű. Pár oldalas olvasmányos történeti bevezető után az adott magazin legtöbb képregényének egy-három (legtöbbször kettő) oldalas rövid leírása olvasható, esetenként személyes meglátásokkal, fekete-fehér és szürkeárnyalatos képekkel illusztrálva. Egy-egy szócikk címmel, szerzőkkel, a megjelenés idejével indul, és nagyon gyakorlatiassá válik, hogy feltünteti a zsánert is (majd leírom, miért) Ezután cím- és névmutató következik, a végén forrás és köszönetnyilvánítás. A szerző legfőbb forrása az alapszócikkekhez maga a Journal de Tintin, saját olvasmányélmények és a rendszerező igény találkozott egymással. A J de Tintinben megjelent interjúkból leszűrt érdekességek, jó értelemben vett anekdotikusság teszik „nem tudományos igényűvé” (a szerző szavai), hanem ismeretterjesztő jellegűvé a lexikont.

A Vaillant-os rész ötvenhat képregényről közöl szócikket ötvenhét szerzőtől, a Journal de Tintin hetvennégyről hetvenhét írótól és rajzolótól. (96, ill. 144 oldal.)

A Vaillant legismertebb képregényei Arthur, Bob Mallard, Corinne e Jeannot, Davy Crockett, Pif, Pifou, Placid et Muzo, Les Pionniers de l’Espéranze, Ragnar, Teddy Ted (emellett van még a kötetben ötven másik), legismertebb alkotói Cézard, Chéret, Forest, Gottlib, Tabary, Lécureux, Mas, Poivet – (emellett még ötven ember) Legismertebb = nem kell megnéznem a lexikonban.

A Journal de Tintin legismertebb (én ismerem) képregényei: Alix, Blake et Mortimer, Clifton, Cubitus, Julie, Claire et Cecile, Luc Orient, Michel Vaillant, Thorgal, Tintin, Vakarcs (emellett van még hetven). Legismertebb szerzők: Chéret, Derib, Giménez, Goscinny, Hergé, Jacobs, Gil Kane, Martin, Pratt, Uderzo (emellett is kábé hetven).

Bayer Antal könyve olvasmányos lexikon egy korszakalkotó magazinról, a francia-belga képregény alakulásának fontos évtizedeiről, az európai képregény kedvelőinek kiváltképp kedves, kötelező kötet. Tervben van a Pif Gadget képregényeit tartalmazó könyv.

Külön jó, hogy a szócikkeknél feltüntetett zsánermutató szerint is lehet lapozgatni. Nagyon hasznos, mert téma szerinti haladást tesz gyorsan lehetővé. Miután kivégeztem az általam ismert képregényeket és szerzőket, így tettem, és nagyon élveztem. Egyébként meg olvassa mindenki úgy, ahogy akarja, érdemes. Ára, alakja is megfelelő.

Lénárd László

A Journal de Tintin képregényei
Szerző: Bayer Antal
Megjelenés: 2019. január