Tintin #3-4

Frissítve – 2008.09.29. A menetrend szerint még augusztusban meg kellett volna érkeznie a boltokba a klasszikus Tintin két új kötetének, de egy hónapot csúszott a megjelenés.

Ottokár jogara

A tartalomból:
Különös körülmények között eltűnik a szyldáv király féltve őrzött jogara. Hamarosan kiderül, hogy nem egyszerű műkincsrablásról van szó: a szyldáv hagyományok szerint a király a jogarral együtt a trónt is elveszti. Tintin Szyldáviába utazik, hogy kiderítse, kiknek áll érdekében lemondatni az egzotikus balkáni ország uralkodóját. Szyldáviában azonban Tintint ártatlanul börtönbe vetik. Mikor titkos üzenetet kap, hogy főbelövés várhat rá, viharos események sora veszi kezdetét…

A titokzatos csillag

A tartalomból:
Az égen új, rohamosan növekvő csillag tűnik fel, amely egyre elviselhetetlenebb forróságot áraszt. Káosz tör ki: egy őrült próféta a világ végéről prédikál. Valóban véget vetne a földi életnek a közeledő aszteroida, vagy új lehetőségeket nyit meg a tudósok előtt? Tintin egy kutató-expedícióval az Északi-tengerre hajózik, hogy megfejtse az aszteroida rejtélyét. A becsapódott égitest azonban meglepőbb titkot rejt, mint bárki gondolná…

A mindkét kötetre, külön-külön érvényes adatok:

Ár: 1999 forint
Terjedelem: 64 színes oldal
Tervezett megjelenés időpontja: valószínűleg 2008. augusztus

Források és kapcsolódó honlapok:
A kiadó hivatalos honlapja
a sorozat db adatlapjai
a sorozat fórum témája

Néhány adat, érdekesség, baki (forrás: tintinologist.org), az Ottokár jogaráról:

• Először a Le Petit Vingtieme című lapban jelent meg, képregénycsíkok sorozataként 1938-39-ben, melyet 106 oldalas fekete-fehér könyvben adtak ki 1939-ben, a színes kiadásra pedig 1947-ben került sor, mely részben újra lett rajzolva. Az első angol kiadás 1958-as.
• A képregény eredeti címe Tintin Szyldáviában, amit Hergé IV. Ottokár jogara-ra akart megváltoztatni, de a kiadó azon kérésére, miszerint kereskedelmileg nem előnyös nehezebben megjegyezhető és (franciául) nehezen kiejthető címet adni, a sorszám elmaradt a név mellől.
• Cameo-k több helyen is szerepelnek (ismert személy rövid feltűnése): a 38. és 59. oldalon Hergé, utóbbi helyen felesége is (lila ruhában).
• A diktátor neve Mussler, az olasz és a német fasiszta vezetők neve keverékeként (Mussolini, Hitler).
• A Zileheroum-i csatajelenetet Hergé kétoldalas színes rajzként szerette volna, hogy szerepeljen a kötetben, de ezt végül a kiadó elvetette a költségek miatt.
• A fekete-fehér kiadás borítóján a szellemet és a páncélt arany színűre szerették volna, de így a négy-szín nyomás miatt Tintin haja barna lett volna. Hergé meggyőzte a kiadót, hogy kereskedelmileg hibás lenne ezzel rontani a karakter felismerhetőségét és így mindhárom fenti „dolog” színe sárga lett.
• Amikor Tintin eldobja a jogart, furcsa, hogy nem érzékeli annak nehézségét, mivel tömör aranyból van (az acélnál hatszor nehezebb).
• Amikor fényképet készítenek Tintinről, akkor a lépcső alján jár, a fényképen mégis a középén látható.
• A 6. oldal első képn egy szék van Tintin mellett, ami a második és negyedik képen nincs rajta, de az ötödiken újra feltűnik.
• A 7. oldalon Tintin azt olvassa, hogy Szyldáviát a XI. században szállták meg, de a túristáknak szóló ismertetőn 1195 szerepel, ami már a XII. század.
• A 30. oldalon a tizedik képen, a freskó melletti jobb oldali ajtón öt alak látható, a 41. oldalon ugyanitt viszont hat.

És A titokzatos csillagról:

• Először a Le Soir-ban jelent meg, szintén csíkonként 1941-42-ben, könyvalakban pedig még ugyan abban az évben. Az első angol kiadás 1990-es.
• A konkurrens expedicíó zászlóját Hergé megváltoztatta: az amerikai helyett a Tintin-világban létező Sao Rico zászlója került a csónakra.
• Az ajtócsengő a 2. oldal hatodik kockája után a kilencediken eltünik, majd a tizenegyediktől újra a helyén van.
• A 21. oldalon Haddock kapitány kabátujján a csíkok száma eltérő a negyedik és a tizedik képen.
• Hergé két másik teremtménye (Quick és Flupke) a 20. oldal nyolcas képen tűnnek fel cameo-ként, illetve az Auguste Piccard nevü fizikus, aki feltaláló, felfedező is volt (milyen kihalt foglalkozás ez is ma már), aki a harmincas években több magassági rekordot is felállított túlnyomásos légballonnal. Nem mellesleg az ő (illetve ikertestvére) neve alapján kapta nevét a Star Trek sorozat Picard kapitánya – a felfedező jelleg kézenfekvő okán.