Thor – Egy asgardi New York-ban…

A Marvel univerzumokban New York az a város, ahol semmi nem természetesebb annál, hogy szuperhősök, démonok, óriásrobotok és istenek kóricálnak jobbra-balra. Az esetek többségében az utca embere és a ‘szuperek’ közti kapcsolat kimerül abban, hogy az utóbbi mindent megtesz, hogy az előbbi megússza ép bőrrel, ha az aktuális gonosz éppen kicsi a rakást játszik az üzleti negyed felhőkarcolóival.

Jurgens veterán írónak számított már ekkor is, szakterülete a közeli isteni erőkkel bíró hősök ember- és földközelivé tétele. Na de mit is tehetett a Hatalmas Thorral az ember, aki megházasította, megölte, majd feltámasztotta az Acélembert? Javarészt mindent.

A történet felütése sok hasonlóságot mutat az előző Thor kötetével, habár Straczynski majd’ egy évtizeddel később “nullázta le” Asgardot, tüntette el az isteneket, és rántotta a földre Thort. Az azonos szálak ennyiben ki is merülnek, és Jurgens egy teljesen másik irányba indul. Visszacsempészi az emberi létet Thor életébe, felidézve ezzel a karakter gyökereit. Évekig élt Donald Blake bőrében, akiről végül kiderült, hogy nem igazi személy, Odin teremtette. Később ezt a személyiséget “átadta” Beta Ray Billnek, majd az önálló életre is kelt, majd meghalt, feltámadt, és még sok követhetetlen, következetlen és középszerű csavar után jó időre kikerült Thor történetéből. Jurgens visszahozza az “emberi börtönt” Thor életébe, ezúttal azonban egy valós személy helyébe kénytelen lépni. Az “isten” és az emberlét kettősségével nagyjából annyit foglalkozik a kötet, mint a fő történettel, és számunkra ez a valóban élvezetes része – ugyanis a fő cselekmény minden izgalmas mozzanata ellenére is csonka marad, és önmagában nehezen értékelhető. Mindkét életének egy külön történetszál jut a fő sztori mellett, ami szinte végig kitartott hat éven át, egészen a Káoszig. Ami
viszont remekül működik, az a felvázolt kontraszt, és az interakciók az emberek és hősök között.

Nem csak Jurgens kanyarodott vissza a gyökerekhez, John Romita Junior rajzaiból árad a kendőzetlen Kirby-rajongás. Nem tartom magam kifejezetten JRJR-rajongónak, de itt nagyon sokáig gyönyörködtem egy-egy oldalon. Kifejezetten ügyesen ötvözi a Kirby-elemeket a saját stílusával, miközben egy pillanatra kelti azt az érzést, hogy erőltetett lenne. Érdekes lesz majd összevetni az Örökkévalók kötetben a rajzaival, ami szintén Kirbyből táplálkozik, mégis teljesen más élménnyel szolgál.

Összességében ez a kötet Jurgens és Romita szerelmes levele Kirby és Lee korai Thorjához, szellemiségében és megjelenésében egyaránt, egy főhajtás a legendák előtt. Ugyan nem teljes történet, és rengeteg megválaszolatlan kérdés marad a végére, igazán kellemes olvasásélmény.

Nagy Marvel-képregénygyűjtemény 23. kötet 
A hatalmas Thor: Istenek nyomában (Thor #1-7)
Szerzők: Dan Jurgens, John Romita Jr., Klaus Janson, Scott Hanna, Gregory Wright, Dan Brown, Mark Bernardo
Megjelenés: 2018. november 8.

Facebook Hozzászólások