Hosszú időre búcsút intünk annak a jó szokásunknak, hogy az egyes DC Comics Nagy Képregénygyűjteményben megjelent kötetek első hazai megjelenésének kritikáit bányásszuk elő nektek.
A Superman/Batman: Supergirl után nagyjából másfél évig, az 51. kötetig nem lesz mit ismételnünk…
De lássuk, kritikusaink hogyan is vélekedtek erről a kalandról kb 10 évvel ezelőtt:
A Képes Kiadónak minden bizonnyal sok szépet tojt a Mikulás, hiszen az idén nagyon jól viselkedett. A jó cselekedeteikről szóló listát ugyan az Arkham Elmegyógyintézet című remekmű és időtlen klasszikus megjelentetése vezeti, ám szándékuk egy átlátható és követhető, kis magyar DC Univerzum létrehozására biztosan a legörvendetesebb dolog, amit a szuperhős-képregény rajongók erre az eseménydús, megjelenésekben páratlanul gazdag évre feljegyezhetnek maguknak. Az átlagos magyar komikfan „DC-szűz”; ismeretanyaga ennek a világnak történéseiről össze sem hasonlítható az egyelőre szélesebb táborban ismert és kedvelt Marvel sztorikból származó tudással…
A Képes Kiadó alaposan az események közepébe vágott, amikor az előzmények (Public Enemies) nélkül dobta piacra Jeph Loeb 2003-ban indult sorozatának második felvonását, a Supergirlt. Kár, hogy a történet nem indulhatott az elejéről (ebben alighanem nagy szerepe van a rajzoló, Ed McGuinnes itthon rizikófaktorként értékelhető képi világának), mert a két képregény közt elég szoros kötelékek vannak – de sebaj, a lényeg, hogy ízelítőt kaptunk egy olyan sorozatból, ami az itthon eddig megjelent kötetekhez képest nagyobb betekintést nyújt a DC színes univerzumába. És persze a Képes egy rövid összefoglalóval gondoskodott róla, hogy az előzményt nem ismerők is gond nélkül érthessék az egyébként egészen kellemes szuperhős-történetet…