Schiller-év Németországban…

Schiller-év Németországban kiállítással, színházzal, képregénnyel

Költő volt, drámaíró, esszéista, felvilágosult gondolkodó, Goethe barátja és alkotótársa, a weimari klasszicizmus egyik megteremtője és alkotója, a német irodalom egyik legtöbbet emlegetett és idézett szereplője. Ha csak ennyit tudunk Friedrich Schillerről, már akkor megéri végiglátogatni a halálának kétszázadik évfordulójára rendezett németországi megemlékezéseket.
A németek nagyszabású rendezvénysorozattal róják le tiszteletüket az 1805-ben elhunyt költő előtt. A két legjelentősebb kiállítás egyike Schiller szülővárosában, Marbachban, a másik pedig életének fő helyszínén, Weimarban lesz. A marbachi Schiller Nemzeti Múzeum tárlata április 23-tól tekinthető meg Götterpläne und Mäusegeschäfte (Isteni tervek és szürke üzletek) címmel. A kiállítás, mint ahogyan a címe is jelzi, Schiller költői világa és hétköznapjai közötti feszültségekre és kontrasztokra helyezi a hangsúlyt. A weimari Schiller Múzeum Die Wahrheit hält Gericht (Az igazság mond ítéletet) címmel nyitja meg május 9-én tárlatát, melyen a drámáké és a megformált drámaalakoké lesz a főszerep. A két kiállítás ősszel helyet cserél, így a weimari átkerül Marbachba, amaz pedig Weimarba.
A tárlatok mellett természetesen a színházaké lesz a főszerep. A Stuttgarti Állami Színház egy mozgó előadást tervez, amely végigköveti a fiatal Schiller életének helyszíneit. Emellett a Manheimi Nemzeti Színházban június elején a Tell Vilmost mutatják be Thomas Langhoff rendezésében. A számos kiállítás, színdarab, konferencia szervezése mellett a németek azonban nem elégednek meg csupán a művelt és irodalomértő közönség figyelmével. A Schiller Nemzeti Múzeum Horus W. Odenthal grafikussal közösen egy Schillerről szóló képregény megjelentetését is tervezi, ami nagyszerű ötlet, hiszen így a nagyközönséget és a fiatalabb korosztályt is képesek lesznek megszólítani. A mi Balassi-évünk kapcsán is csinálhattak volna ilyen képregényt, ezzel talán jobban eljutna a végvári vitéz és költő a fiatalabb generációkhoz, mint csupán a magasröptű irodalmi beszélyekkel.

vj
Magyar Hírlap
2005. jan. 14