A körút négyszögesítése

A körút négyszögesítése

Egy kitűnő művészeti ötlet, amely úgy esett áldozatául a tahóságnak, hogy az, e sorok írásakor még meg sem környékezte. Figyelemre sem méltatta, rá se bagózott. Lehet persze az is, hogy csak nem vette észre.

Miként mi sem nagyon. Pedig ott van az orrunk előtt a Nagykörúton, az Üllői út és a Rákóczi tér közötti szakaszon. A Körút Fesztivál különleges köztéri kiállítása, melyen séta közben olvasható képregények láthatók, lámpaoszlopokra drótozott, kicsi táblákra kasírozva. Elrejtve, sőt rangrejtve, valahol a fejünk fölött. Jó magasan, hogy túléljék a város gorombaságát és a filctollas, szórófestékes rohamosztagokat. Csordás Dániel, Gróf Balázs, Győri Tibor, Marabu, Cserkuti Dávid és a többiek munkái, melyek így belemosódnak a Ferenc körút rongyos plakáttengerébe, a kaotikus, ízléstelen falragaszok, az összefirkált falak gyalázatos esztétikumába. Melyek így kényszerűségből megbújnak a választási győzelemért pipiskedő politikusok nyájas arcképei között, a Taplógáz című filmművészeti alkotást hirdető plakát mellett, eladó lakásokat hirdető ragacsok és a házilag buherált cégtáblák környezetében.

De a képregény-kiállítás szervezői nemcsak azzal tolták el a dolgot, hogy a körútra túlzott óvatossággal kihelyezett munkák egy vizuálisan legyalázott környezet súlytalan dekorációi lettek csupán, hanem azzal is, hogy olyan alkotásokat tettek közszemlére, amelyek többségükben túlságosan erősek, túl intellektuálisak. Elmélyülést, figyelmet igényelnek. Ezeket nem lehet csak úgy mellesleg, a falak tövéből kanyargó kutyahúgyot kerülgetve olvasni. Ezek a már megjelent vagy megjelenés előtt álló rajzok sokkal fontosabbak ennél. Miközben persze érezzük: jó az, ha a művészeti alkotásokat kiszakítják természetes közegükből, kiviszik a művészet iránt talán kevésbé fogékony járókelők közé is.

A fesztivál szervezői azt nyilatkozták: jövőre már csak a kiállítás helyszíneire reagáló, külön erre a célra készített képregényekkel pályázhatnak az alkotók. Kíváncsiak leszünk, miféle gondolatokat generál majd a rajzolók fejében Budapest szomorú partszakasza, az igénytelenné csupaszodott Nagykörút. Ahol most különös kiállítás látható. Olyan, amelyhez fel kell emelnünk a fejünket.

Trencsényi Zoltán
Népszabadság
2006. október 16.