Jókait, még több Jókait!

Jókait, még több Jókait!
A névtelen vár

[…]
És mégis: Jókaihoz alig-alig nyúlnak az alkotók.

Két esztendeje Nemes Nagy Ágnes tette szóvá a Filmvilág hasábjain a Mire megvénülünk adaptálása kapcsán: kevés a Jókai-történetekre vállalkozó rendező, s ha mégis akad, akkor vagy csak a kaland, vagy csak a tanulságos unalom jelenik meg a képernyőn. Együtt a két vonás, tudniillik a kaland és a mélyebb emberi összefüggések rajza – amiből eleddig a tanulságos unalom származott – nem tudott megjelenni. Hol a látványos külsőségekre, hol a nem-látványos mélységekre esett a nyomaték, s mindenképp szegényedett az, ami Jókai jelentősége. Most Zsurzs Éva meghatóan rokonszenves rendezésében láthattuk a tévésített Jókai-regényt, A névtelen várat.

Az 1877-ben kiadott vadromantikus mű nem tartozik a népszerű regények közé. A néhány esztendeje képregény formában megjelent változat (a Fülesben) sokat lendített ugyan ismertté válása ügyén, de sem Kárpáthy Zoltánt, sem a Baradlay-fiúkat nem fogja homályba takarni népszerűségével.[…]

Berkes Erzsébet
Filmvilág
1982. január