Strigoi! Moroi! Ordog!

Ha valaki még nem tudta volna, Bram Stokertől megtanulhatta, hogy Erdély, Moldávia és Bukovina Európa legvadabb és legismeretlenebb vidékei. Nem csoda hát, ha a képi megjelenítéshez hasonlóan a comics alkotói a szövegben is igyekeztek minél baljósabb és vészjóslóbb elemeket felsorakoztatni. Csakúgy, mint az eredetiben, úgy a képregényben is fel-felbukkannak magyar és román szavak, melyekkel egyfajta hitelességet hivatottak adni a történetnek. Amint azt látni fogjuk, Mignola később is szívesen nyúl ezen kifejezésekhez.
„Strigoi! Moroni!” – száll az éjbe a kiáltás, amint Harker áthalad a Borgói-szoroson. Mindkét kifejezés ugyanazt takarja; ahogyan a Román Értelmező és Magyarázó Szótárban olvashatjuk: halott vagy élő ember lelke, amely az éj leple alatt állattá vagy fantommá alakul és bántalmazza az útjába kerülő embereket. Mármint ha helyesen vannak írva. Moroni helyesen moroi lenne – előbbi lehet városnév, esetleg a mormon egyház prófétája, de semmiképp sem a román folklór rémalakja. Az viszont már kétségtelenül autentikus és az angolszász fülnek rémisztő lehet, mikor a delizsánszban Harkerhez imígyen szól lefátyolozott útitársa: Ordog! A Bram Stoker’s Dracula-val Mignolának már sikerült nagyobb ismertségre és elismerésre szert tennie. A következő évben megjelent a Sanctum, és immár saját teremtménye, Hellboy is a nagy nyilvánosság elé léphetett; igaz, egyelőre csak mellékszereplőként a John Byrne’s Next Men oldalain. 1994-ben aztán (még mindig, de egyben utoljára John Byrne írói segítségével) kijött az első hosszabb Hellboy történet, a Seed of Destruction, és Mignolának azóta nem kell azon rágódnia, miként tud tűrhető szuperhős- rajzolóként boldogulni. Amint önbizalma erőre kapott, és az írást is magára vállalta, nem kellett sokáig várni arra, hogy régi kedvencei is előbukkanjanak a Hellboy mesékben. A következő, nagyobb lélegzetvételű Hellboy epizódban, a Wake the Devil-ben megteremtette az ördögi Vladimir Giorescu alakját.

„Drakulának és az összes vámpírnak, akiket mindig is imádtam”, szól az ajánlás a Wake the Devil elején. A már jól ismert okkultista nácik, Raszputyin és Hekaté istennő mellett a főgonosz itt nem más, mint a fent említett, akár Vladnak is becézhető Giorescu – aki nem meglepő módon egy vámpír. A Bram Stoker’s Dracula kapcsán fentebb már taglalt középkori metszetek itt is felbukkannak, rögtön a történet elején: a panoptikumban látható Vlad bábu arcát nem lehet nem felismerni, ahogyan a háttérben ábrázolt karóerdő is azonmód beazonosítható. Bár Giorescuval kapcsolatban elhangzik, hogy nemzetiségét nem sikerült megállapítani, ennek ellenére gyorsan Romániában találjuk magunkat. Hogy minél hitelesebb legyen a történet, még „John Hunyadi” és a nándorfehérvári diadal is előkerül; Giorescu otthonát pedig mintha csak a tévesen Drakula-kastélyként elhíresült Törcsvárról mintázták volna építői. Az először ebben a kalandban felbukkanó homunculusszal, Rogerrel még egy kis frankensteini hangulatot is sikerült megidézni – csak kapkodjuk a fejünket, a cselekmény magával ragad, és nincs is megállás a méltán kiérdemelt 1997-es Eisner-díjig.

Az A Christmas Underground (Chained Coffin and other Stories) névre keresztelt történettel Mignola egy pillanatra ismét megidézte a Drakula írójának szellemét. 1911-ben jelent meg Stoker kevésbé ismert, A fehér féreg búvóhelye című regénye. Nem nehéz párhuzamot vonni eme Hellboy kaland antihősnőjének gyűrűje és a fent említett műben szereplő entitás közé. A képregény egy rövid karácsonyi történet, Mikulássá váló Hellboy-jal és egy ifjú hölggyel, aki a sötétség áldozatává válik, ám lelke végül megszabadul. A Hellboy cselekményvonal szempontjából lényegesen fontosabb ennél a pár oldalas epizódnál a szintén 1997-ben megjelent Almost Colossus, mely a Wake the Devil szerves folytatásának, annak lezárásának is tekinthető. Ebben a sztoriban fény derül Roger múltjára; természetesen ismét Romániában. Liz Shermant Tirgovistében (Târgoviste) ápolják, amely az egykori Havaselve Vajdaság fővárosa, s egyben régi jó ismerősünk, III. Vlad székhelye volt. Bár a képregénybéli fura történések láttán eleinte rutinosan itt is vámpírokra gyanakodhatunk, Hellboy gyorsan rájön, hogy ezúttal nem a vérszívókkal van dolguk. Ennek ellenére – mondván, ha már Romániában járunk, adjuk meg a módját – Vlad mégiscsak felbukkan, ha csak egy mondat erejéig is. A történetben szereplő Capatineni nagy monostorának romjai mellett megtudjuk, hogy azt II. Mihnea építtette. Mihnea valós történelmi személy, természetesen havasalföldi fejedelem, és a Turcitul azaz „törökké vált” melléknévvel maradt fenn az emlékezete. A képregény szerint pedig ő nem más, mint „a vérmes őrültnek, népünk legnagyobb hősének, a Karóbahúzó Drakulának unokája”. Căpăţîneni valóban létező falu Arges megye északi részén. Egyéb ismerős helységnevekkel is találkozunk, úgymint Magyarnándor, Békés, Aggtelek, Bistriţa (Beszterce) és Moresti (Malomfalva). Ha azonban a Kárpát-medence földrajzában járatlanként egy térkép segítségével megpróbálnánk behatárolni a történések színhelyét, hamar rájönnénk, hogy ezek a települések akár több száz kilométeres távolságra helyezkednek el egymástól, és esetenként nem is Románia területén akadunk rájuk. A nevek szerepeltetése természetesen ismét csak a hangulatkeltést szolgálja – az azonban már egyenesen multikulturális kuriózum, hogy az amerikai képregényben szereplő román kórház magyar orvosának neve Dr. Olasz.
Az 1998-as év Mignolát ismét egy vámpírfilm munkálatainak kellős közepén találta. A Penge 2 forgatásán látványkonzulensként együtt dolgozhatott Guillermo del Toróval, a későbbi Hellboy mozik rendezőjével. Eme kis kitérő után 1999-ben jelentette meg a Dark Horse a The Vârcolac-ot, az újabb vámpíros Hellboyt. „ Jó messze keveredett Budapesttől, grófnő”, szól hősünk, miközben behatol Ilona Kákosy yorkshire-i búvóhelyére, mely valóban kissé távol helyezkedik el a vadregényes Transylvániától. Pokolbéli entitásként és mindentudó evilági nyomozóként akár még a XI. században élt Árpádházi Szent Margitnak, Skócia védőszentjének történetét is hallhatta már, ám nem téveszti össze a szezont a fazonnal, és inkább Drakula gróf londoni útja lebeg lelki szemei előtt. Kisebb pszichedelikus kitérő után, melyben szembetalálja magát minden vámpírok, élők és holtak („moroii and stigoi”) urával, magával „a” Vârcolac-kal, habozás nélkül alkalmazza a jól bevált módszert: annak rendje és módja szerint keresztüldöfi a grófnő szívét egy karóval.

Oldalak: 1 2 3 4