(Re: Lapok Romjain)

(Re: Lapok Romjain)

Lapok romjain
Magyar Narancs,
2001. április 12.

Tisztelt Magyar Narancs! Puszta jó szándéktól vezérelve sikerült a sárga földig sértenetek a Kretén magazin egész szerkesztőségét. Bár az is lehet, hogy a jó szándék hibádzott, és a Kreténről is szóló cikkben Para-Kovács Imre inkább csak felületes volt, valahogy úgy, mintha én részinformációk birtokosaként azt állltanám, hogy a cikk szerzöje valami részeges, cinikus vadbarom, aki szétissza és szétbagózza az agyát, de alapvetően jó srác, ja meg persze írogat is valami fideszes ifjúsági lapba, mi is a címe, egész ügyes néha, de az meg viszont lehet, hogy az Ara-Kovács, P nélkül, nem tudom.
A Kretén magazin szerzőgárdájában a teljesség igénye nélkül a következők képviseltetik magukat (eredeti szakmák szerinti felsorolás): diplomás grafikus, egyetemista (1 db közgazdász, 1 db “business”, 1 db bölcsész), design- & marketingszakember, orvos, vendéglátóipari vállalkozó, tanár stb.
Ebből az adatból aztán sok minden következhet, még a legrosszabb is, de arra azért elég jelentős összeget mernék tenni, hogy a Para-Kovács által a Kreténnel egy kalap alatt recenzált p*na-, f*sz- és bélsárlapok „szerző”-gárdája ettől némileg különböző kultúrkörből kerül ki.
Azon már rég nem csodálkozunk, hogy az újságárus a Morbid, a Szaft és a többi hasonló nedvszívó termék megjelenése óta a polcon egy kupacba vasvillázza ezeket a Kreténnel, hogy a gyerek azonos eséllyel válogathasson közülük, ha már a Havi Kékereshez nem fér hozzá így szabadpolcosan.
Beletörődtünk.
Beletörődtünk, hogy a honi lapterjesztők (tisztelet és hála a kivételnek) a jelek szerint már csak hivatásuknál fogva is képtelenek az újságokat tartalmi szempontok és értékrendek alapján osztályozni, és valószínűleg SOHA nem fogják már föl, hogy a KRETÉN, ellentétben a lappiaci trágyával, ritka és valódi jószág: korhatár nélküli HUMORLAP, mely műfajában alighanem egyedül áll a magyar piacon (hacsak a MAD magazint nem számítjuk, mely szellemi rokona a Kreténnek – amely Kretén viszont, ellentétben Para-Kovács állltásával, NEM külföldi lap magyar nyelvű mutációja).
Ahhoz képest azonban, hogy évek óta minden számból öt példányt küldünk nektek, a szerző nem híreskedik a tárgyismeretben, ahhoz képest pedig, hogy lapműfajkritikát (vagy mit) akart összehozni, végképp érthetetlen, mit keres egy nagyon kemény munkával létrehozott, a sajnos túl kicsiny létszámú gárda által kulturáltnak és igényesnek szánt, és ezért csak kéthavonta megjelenni tudó szatirikus és abszurd magazin a mocsoksajtó azon trágyadombján, ahová Para-Kovács vetette.
Ha a Kretént kívánta értékelni, valamint (ha jól értettem) jó véleménnyel van róla, akkor mit jelentsen a Kretén vonatkozásában ez: „nagyon súlyos altesti poénokkal (!?) és kőkemény abszurddal operáló lapcsinálás”, valamint ez itt: „még akkor is, ha szívemnek nem igazán kedves a hányásra, beszarásra és orrpiszkálásra (!!??) felépített kacagtatás”?
Egyáltalán, MI A FALHOZ VERT KARIMÁS LÓFÜTTYÖT KERES A KRETÉN ABBAN A CIKKBEN!!????
És ha akadt, aki magára a cikkre nem, hanem csak a Para-Kovács által egybesöpört lapok áraira volt kiváncsi, úgy a Lapjdrás címü keretes, tehát olvasócsalogató anyagból, rögtön a Zsebmatyi alatt, szintén „képbe kerülhetett” a Kretén jellegét tekintve. (Remélhetőleg a címet és az alcímet azért azok is elolvasták, akik csak a keretes anyagot asszimilálták, és így most már ők is tudják, merre hány méter.)
Aki nagyon kutat, a Kretén eddig megjelent közel ötven számában mikroszkóppal biztos talál „határeseteket”, de visszautasítjuk, hogy bárki akár csak gondolatban is összeboronálhasson minket a humor címen mostanság tenyésző szennysajtóval, pláne Humor és pornográfia, Lapok romjain és hasonló tárgymegjelölésű cikkek nyitó bekezdéseiben.
Az pedig, hogy a Kretén „szellemileg toronymagasan áll” az összehasonlítás alapját képező iszonyodmányok között, olyasfajta dicséret, mintha mondjuk azzal paskolnám a narancsosok buksi fejét, hogy „a Magyar Fórum, a Szittyakürt és a Magyar Narancs is egy-egy színfolt a lappiacon, a különbség szerintem talán csak annyi, hogy a Magyar Narancs egy árnyalatnyival jobban odafigyel a demokratikus alapértékek közvetítésére. Talán.”
(Remélhetőleg továbbra is baráti) üdvözlettel:
Láng István
a Kretén és a MAD magazin főszerkesztője
Adoc-Semic Kiadó

Kedves Kretén Szerkesztőség és tisztelt Láng István!
Minden mentegetőzés előtt szeretném kijelenteni, hogy a dolgot alaposan elcsesztem. Sajnos a fentiek akkor is igazak, ha valóban csak annyi szándékom volt a Kretén magazin belekeverésével a szennylapok közé, hogy megmutassam, lehet kegyetlenül szórakoztatni igényesen, ez azonban kifogásnak elég gyönge, mert az egész elcsúszott az Ön által mondott irányba. Az jött ki az egészből, amit egyáltalán nem akartam: kiváló reklám azoknak a lapoknak, amelyeknek nincs rá szükségük, és a Kretén összemosása, gyanúba keverése. Ismétlem: egy felületes ökör voltam, kérem ezúton is elnézésüket.
Továbbra is lelkes és barátságos olvasójuk:

Para-Kovács Imre

Magyar Narancs
Olvasói levelek
2001. május 3.