Poirot egyetlen megoldatlan ügye

A világhírű belga mesterdetektívvel, Agatha Christie egyik népszerű főhősével természetesen nem történhetett meg, hogy megoldatlanul zárjon le egy ügyet.

A közismert Gyilkosság az Orient expresszen című történet is csak azért maradt látszólag lezáratlan, mert Poirot így akarta, illetve az utolsó nagyjelenetben, a szembesítés pillanatában két lehetséges változatot adott elő: egy egyszerű és kézenfekvő magyarázatot, amelyikkel kielégíthetik a rendőrség kíváncsiságát, illetve egy jóval bonyolultabb és összetettebb, kusza mellékszálaktól terhelt lehetőséget, amelyik a legendás vonaton elkövetett gyilkosság valódi indítékait és módszereit vázolta fel.

A budapesti Partvonal Könyvkiadó Agatha Christie képregénysorozatában nemrég megjelent Gyilkosság az Orient expresszen rajzos változata François Rivière francia rendező és regényíró forgatókönyve alapján készült.

A szerzők ugyanis egyértelműnek tekintenek olyan dolgokat, amelyeket csak a beavatottak, azaz a regény olvasói ismerhetnek, s nem is nagyon igyekeznek egyes részletekbe beavatni a képregény azon olvasóját, aki a krimi történetét egyébként nem ismeri.

Nagyon szépen kidolgozott ellenben a kétoldalas belgrádi jelenet, amikor a vasútállomáson az akkor még élő Cassetti felkéri Poirot-t, hogy álljon a szolgálatába. Itt Solidor, a rajzoló is kiválóan dolgozta fel a statikus jelenetet, melyben lényegében semmi más nem történik, mint hogy két ember áll a vasútállomáson, és a hóesésben beszélget.

Mégis olyan ügyesen játszik a perspektívákkal, olyan jó érzékkel emel ki és mutat meg részleteket, hogy az egyik legizgalmasabb jelenetté változtatja a cselekményében talán kevésbé mozgalmas epizódot. Képregényről beszélve mindig a filmmel szoktak párhuzamokat keresni, a filmművészet eszköztárát és módszereit szokták felidézni, Solidor azonban ebben és még néhány jelenetben megmutatta, hogyan lehet végtelenül egyszerű rajzos művészi eszközökkel, csakis a képregény sajátjának tekinthető módszerekkel mozgalmassá tenni egy statikus jelenetet.

Filmen ugyanez nem működhetne, hiszen mozgóképen, ilyen vágásokkal az apró részletek teljesen elvesznének, vagy ha sikerülne is megőrizni valamicskét belőlük, egyáltalán nem jutna ideje a nézőnek megfigyelnie azokat.

Agatha Christie regényéből világszerte több millió példányt adtak el, film is készült belőle, a történet ismertetésébe tehát felesleges is volna beleveszni.

Apróság ugyan, de a fordítónak talán illett volna figyelnie arra, hogy a horvátországi Vinkovci nevű település nevét legalább egy említése alkalmával helyesen írják le, de erre már nem terjedt ki a figyelme. Kár, hiszen a Partvonal Könyvkiadó Agatha Christie képregénysorozatának érdekes darabja a Gyilkosság az Orient expresszen, s nem kellene ilyen bosszantó hibákkal elrontani.

François Rivière és Solidor: Gyilkosság az Orient expresszen
Képregény Agatha Christie azonos című regénye alapján
Fordította: Köles Ágota
Partvonal Kiadó, 2008
48 oldal, 1990 forint

SZPA
Magyar Hírlap
2008. szeptember 2.