Kikockázva

Felső képek

A képregény piacra jutásának másik módja, ha felülről indul a kezdeményezés. Azaz valaki vagy valakik komoly összegeket fektetnek bele. Kozma Péter úgy látja, Magyarországon csak így lehetne átütő sikert elérni. Több száz millió forintot kellene megmozdítani, hogy létrejöhessen a hazai képregénypiac. Ez a befektetett összeg azonban a nyereséghez képest elenyésző. A galéria igazgatója példaként Franciaország piacát hozta fel, ahol a képregényekből származó bevétel eléri a könyvpiacét.
Furcsa módon a felülről induló kezdeményezés Magyarországon egyszer már megtörtént, és sikere volt. Az 1970-es években az Aczél féle kultúrpolitika felkarolta a képregényt. Ekkor három nagy grafikus készített tematikus felosztásban képregényeket. Zórád Ernő a szépirodalmi műveket dolgozta föl, Korcsmáros Pál rajzolta a Rejtő Jenő-regényeket, míg Sebők Imrének a történelmi kalandregények jutottak. “Ez az időszak bebizonyította – hangsúlyozta Kozma Péter -, hogy mi, magyarok nem a Marsról származunk. Ugyanúgy az európai kultúra része vagyunk, mint más nemzet, és ebből adódóan a különböző vizuális hatásokra is ugyanúgy reagálunk.” Ennek a felfelé ívelő korszaknak aztán az vetett véget, hogy a kultúrpolitika egyszer csak nem foglalkozott tovább a magyar képregénnyel.
A képregény további hazai sikerének nem kedvezett a közismert és gyakran hangoztatott magyar álláspont sem, hogy a képregény csökkenti az olvasási kedvet, rontja az értő olvasás képességét. Dr. Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság elnöke elmondta: “Az elmúlt időszakban nem készült ugyan olyan fölmérés, amely a képregények hatását és az értő olvasás viszonyát vizsgálta volna, az azonban évtizedes mérésekkel igazolható adat, hogy a világon a finn gyerekek olvasnak a legjobban. Finnországban ezt az eredményt nagyon hosszú és körültekintő munkával érték el. A tévékben a külföldi népszerű szappanoperákat csak felirattal vetítik, minden napilapnak mindennap megjelenik gyermekmelléklete, amelyekből kihagyhatatlan a képregény. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a diszlexiás gyermekek felzárkóztatásához többek között a képregényeket is használják. Természetesen a finn gyerekek sikeréhez legjelentősebben az járult hozzá, hogy az oktatásban az olvasást interdiszciplináris tantárgynak tekintik, az az minden tantárgyat a gyerekek anyanyelvén oktatnak.”
A fenti nehézségek ellenére a képregénykultúra, ha sajátosan is, de az 1980-as években még tovább élt Magyarországon. A rendszerváltás előtt számos, főleg skandináv elf-képregényt nyomtak magyarországi bérnyomdákban, természetesen svédül, finnül és dánul. A nyomdászok hamar rájöttek, hogy ebben számukra is van üzlet. Heti rendszerességgel lopták ki a nyomdákból a gyerekeknek a képregényeket, akik aztán a Pecsában a bolhapiacokon árulták az érthetetlen nyelvű füzeteket.
A képregénykultúra másik jelentős vonulata a gyűjtés és a hozzá kapcsolódó aukció. A Karton Galéria néhány komoly magángyűjtemény mellett saját gyűjteményével egyedül áll Magyarországon. Jellemző, hogy Európa legnagyobb képregénygyűjteménye Franciaországban, Angouleme-ben a Louvre egyik társ intézménye. A Karton Galéria alapfeladatának tekinti, hogy bemutassa a magyar képregényt itthon és külföldön, illetve a
képregényt, mint grafikai alkotást jelenítse meg. Kozma Péter úgy látja, reálisan jövőre lehet megtartani az. első magyar aukciót. A nagy európai központok jelenleg Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában találhatók, míg az underground képregények legnagyobb piaca Berlinben van.

Japán képek

A nyugati kultúrától egy ideig teljesen függetlenül fejlődött a japán képregény. Ma már a mangának nevezett japán stílus világszerte ismert. Ez az az ország, ahol soha semmilyen beavatkozásra nem volt szükség ahhoz, hogy a műfaj sikeres legyen, sőt, a piac ment a képregény után. Mivel a japán kultúra erősen épít a vizualitásra, a képregény könnyen vált a mindennapok részévé.
Japánban napjainkban is a reklámoknak több mint a felét rajzolják. Ez a fajta reklám a világ többi részén csak az ötszázalékos arányt éri el. A mangafüzetek jellegzetes figurái a nagy szemű, pont orrú, háromszög szájú emberek. Ezek a könyvek; amelyek gyakran 2-300 oldalasak, többnyire nem mentesek az erotikától és a testiségtől. “A manga nemcsak képi világában, hanem dramaturgiájában is egészen más – magyarázza Nagy László. Egy nyugati képregényben mindig történik valami. Ha a főhőst a kép közepén kávézni látjuk, akkor annak a képnek a sarkában biztosan ledől egy torony. Egy japán mangában akár húsz oldalon keresztül is elkávézgat a szereplő úgy, hogy közben nem történik semmi.”
A mangák dramaturgiájára jellemző nyugalom, úgy tűnik, mélyen áthatja a magyar képregény mindennapjait. Addig is, amíg nálunk nem erősödik meg az úgynevezett kultúrképregény – pedig alkotókban és keresletben nem lenne hiány -, marad a Pókember, és maradnak a háromkockás comic stripek, amelyek néha kedvesek, néha viccesek, néha pedig bugyuták.

Czifrik Balázs
Magyar Narancs
2004. szeptember 30.
28.-29. old. Nagylátószög rovat

Történik a képregény:
A képregény őseként akár az első képes Bibliát vagy a vásári képmutogatókat is tekinthetnénk, valójában mégis Belgium a szülőhazája. Több mint száz évvel ezelőtt jelent meg a műfaj, a bédé (band dessiné). A klasszikus, a rajzokat szóbuborékokban kommentáló történetet azonban 1896. február 16-án Amerikában, a New Yorker World című lap hasábjain olvashatta először a publikum. Első jelentős művelője Winsor MacCay volt. Európában a képregény az 190-as években vált igazán népszerűvé. Az 1938-as alapítású, Spirou címet viselő belga magazin a mai napig létezik, és túljutott a 3000. számon. Belgiumban született többek között Asterix, Tintin, Piff és a Hupikék törpikék.
Amerika képregénypiacát az 1940-es évektől kezdve a mai napig a szuperhősök uralják, köztük is a legelső volt Superman.
A képregény egyik jelentős hatása a filmiparban mutatkozott. Az úgynevezett story boardok, amelyek alapján a filmes beállítások és a karakterek készülnek, tulajdonképpen képregények. Az egyik leghíresebb képzőművész, képregényrajzoló a francia Möbius. Az ő story boardjainak képi világából született meg többek között A csillagok háborúja, A szárnyas fejvasász és az Alien.
forrás: Abrudbányay Zoltán: 100 éves a képregény; Filmlexikon

Oldalak: 1 2