Képregényes 10×5

1. Az utóbbi pár évben az ismeretségi körödben nőtt a képregény iránt érdeklődők száma?
2. Neked melyik a kedvenc képregényirányzatod / műfajod a képregényeken belül?
3. Mi alapján jön meg a kedved egy új képregény olvasásához? (pld szerző, kiadó, téma)
4. Melyik képregény volt meghatározó élmény számodra az utóbbi időben?
5. Szerinted melyik az a képregényirányzat / műfaj, ami új olvasókat tudna toborozni a képregénynek?

zoli79, szerkesztő

1. Elhanyagolható mennyiségben. Néhány kisebb kivételt tudnék említeni, de nem fárasztanék vele senkit. Fura módon a legnyitottabb emberek anyukám és az ő szomszéd nénije. Utóbbi még Panelt is szokott olvasni. Na, csak nem bírtam ki fárasztó és félig elmesélt anekdota nélkül.

2. Nincs ilyen azt hiszem. Filmekből sem elsősorban műfajok érdekelnek, sőt mégcsak a történetet se tartom annyira fontosnak. Hanem sokkal inkább a téma, a hitelesség, az „üzenet” (nem a tanulság!) az, mely végül eldönti, hogy tetszik-e a mű, vagy sem. Viszont tudnék olyan zsánereket megnevezni, amelyek kifejezetten taszítanak, illetve nem tudják felkelteni a figyelmemet. Ilyen az akció, a horror és a misztikum.

3. A legideálisabb eset, ha olvasok róla. Ez itthon kevéssé elképzelhető, de mégis akadt kivétel, pl. Varró Attila Bundás Vénuszok írása a Filmvilágból. (Bayer Antalt azóta zaklatom fél éves rendszerességgel, hogy rakjon az épp aktuális fedőnevű antológiájába Crepax-ot.) A másik út, hogy elindulok egy irányba és ha az érdeklődésem megmarad, akkor egyik mű hozza a másikat azáltal, hogy utánaolvasok, beszélgetek emberekkel. Természetesen ez elsősorban külföldi kiadásokra vonatkozik, mert a hazai termést egyelőre még át lehet látni, egyenként el lehet dönteni, hogy érdekel-e. Általában érdekel.

4. Az igazán meghatározó képregényekkel kiskoromban találkoztam. Annak ellenére, hogy már tompábban reagálok egy elmesélt történetre, mint akkor, így is találkozok olyan képregényekkel, melyek mély nyomot hagynak. Ilyen volt néhány éve a Batman: Jazz, vagy a V for Vendetta. A Fekete-Fehér Képregényantológia első kötetében közölt Denis Kitchen: 5 perc Istennel is elgondolkodtatott, pontosabban: tálalta azokat a gondolatokat, melyek régóta bennem motoszkáltak. A tavalyi hazai termésből a Herega Zoltán – Győri Tibor páros Csak oda képregénye mozgatott meg.

5. Szerintem ez elsősorban nem azon múlik, milyen műfajú képregényeket tálalnak a kiadók. Többen megfogalmazták, hogy a hazai közönség képregények iránti passzivitása egy több évtizedekre visszanyúló probléma. Ráadásul a nemzetközi trendek is befolyásoló tényezővel bírnak. Vagyis ezt itthon nem lehet pusztán a kínálattal rendbe tenni, habár nagyon segít a helyzeten, hogy most már a képregényrajongó nem csak mondani tudja, mit tud a képregény, hanem beszélgetőtársának kezébe is tud nyomni valamit, hogy alátámassza érvelését. :)
A fentiektől függetlenül úgy gondolom, hogy elsősorban hazai művekre kéne összpontosítani. Ha olyan művek születnének, melyek közvetlenül reagálnak jelen világunkra (amire egyébként a képregény sokszor alkalmasabb, mint sok más médium), illetve előadásmódjuk jellegzetesen itthoni, akkor jó eséllyel bekerülhetnének a köztudatba, vagyis beszélnének róla. Gróf Balázs képregényei például abszolút ilyenek. A Rejtő/Korcsmáros képregényeket is ide sorolhatnánk: nem lehet véletlen, hogy többen is panaszkodtak arra, hogy ezeket egyszerűen képtelenség lefordítani idegen nyelvre. Mindenesetre a magyar olvasók biztosan érzik, hogy ezek nekik készültek és ezt meg is szokták hálálni. :)

Lapozáshoz használhatod a ← → billentyûket is!  Előző oldal9 / 11Következő oldal

    1 Hozzászólás

    1. Frank Castler

      2008. december 1. at 14:10

      1.igen
      2.Sci-fi. szuperhős
      3.Többnyire téma szerint és a sztori minősége is számít.
      4.Civil War, Star Wars
      5.A fantaszikus és a módi (Rejtő félék a sajátos humorával).

    Szólj hozzá te is!

    Facebook Hozzászólás