Képregényes 10×5

1. Az utóbbi pár évben az ismeretségi körödben nőtt a képregény iránt érdeklődők száma?
2. Neked melyik a kedvenc képregényirányzatod / műfajod a képregényeken belül?
3. Mi alapján jön meg a kedved egy új képregény olvasásához? (pld szerző, kiadó, téma)
4. Melyik képregény volt meghatározó élmény számodra az utóbbi időben?
5. Szerinted melyik az a képregényirányzat / műfaj, ami új olvasókat tudna toborozni a képregénynek?

weapon x, honosító

1. Az ismeretségi körömben nőtt a képregény elfogadottsága. Ez alatt azt értem, hogy elfogadják, mint művészetet és mint hobbit, és ha valakinek az orra alá dugok egy-egy művet, akkor elolvassák és általában jó véleménnyel vannak a róla, de… (mert mindig van de). Az érdeklődés nem arányos az elfogadottsággal. Konkrétan csak 2-3 ember érdeklődik viszonylag komolyabban, aki korábban “laikus” volt. A többieknek elébe kell tenni a matériát, mert magától soha nem keresné. A válasz tehát: az érdeklődés (mint utánanézés, rákeresés) gyakorlatilag nem nőtt az ismeretségi körömben a képregények iránt.

2. Első sorban a szuperhősképregényeket szeretem, de azzal a kiegészítéssel, hogy olyanok legyenek, amik felnőttesek. Példák: Supreme Power, Midnight nation, LOEG, Watchmen, Top 10). Ezek mellett egyre inkább elkezdtem kedvelni az (európai) krimiket. Humoros képregényeket csak üdítő kivételként olvasok, mangát is csak egy címet, eddig.

3. Egy (a szememben) jó nevű szerző, vagy rajzoló kiadványára nagy biztonsággal ránézek. Ezen túlmenően viszont szinte csak “ajánlásra” olvasok. Az ismerőseim által üdvözölt képregények nagy részébe belelapozok. A hazai kiadásokat 80%-ban igyekszem követni (a klasszikus magyar vonal és a manga szorul kicsit háttérbe).

4. Az utóbbi idők legmeghatározóbb élményei a hazai megjelenések között a Szörny ébredése, és a Pinkhell 2. volt (hozzáteszem a 3.MKF-re megjelent anyagokból még semmit nem láttam). Azon kívül most kezdem felfedezni Mignola Hellboy-világát, és ez rendkívüli hatással van rám. Tipikusan olyan képregénynek tartom, amit nem csak elolvas az ember, hanem amivel gazdagodhat is belül.

5. Azt hiszem rossz a kérdés. Objektívan erre szinte lehetetlen rálátni, szubjektívan pedig nem tudok nagyon különböző választ adni, mint amit magam szeretek. Talán európai komoly képregényekkel lehetne szólni több emberhez, de még inkább úgy látom, hogy egy “kommersz” (de nem ostoba hanem), elgondolkodtató és lehetőleg hosszú magyar képregénynek lenne létjogosultsága. Talán a Rév a legjobb példa erre.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11