X-Men: Az elsők – Filmkritikák

index.hu

(Szűcs Gyula, Iván András) Tény, hogy nagy divatja van az előzményfilmeknek, de az X-franchise-nak jobban kellett ez, mint Peter Parkernek a Hírharsonából küldött fizetési csekk.

Az X-Men kezdetek – Farkas ugyanis pont olyan szörnyű lett, mint a magyar címe, a szánalmasan gyenge harcokat és a régi trilógiát tökön lövő ellentmondásokat most csak azért nem hánytorgatjuk fel, mert utóbbiból Az elsőkben is akad néhány (pl. Bestia átváltozásának időpontja).

Egy gazdag, és természetesen őrült náci (ezúttal Kevin Bacon, tökéletes választás) a luxusjachtja aljához csatlakozó atomtengeralattjárója mélyén, szuperkütyük, bikanyakú, néma sidekickek és a kötelező femme fatale, egy alulöltözött bérgyilkosnő társaságában épp a harmadik világháborút készül kirobbantani.

Természetesen az amerikaiak és a szovjetek összeugrasztásával, hogy aztán vaskézzel uralkodhasson a szétbombázott világ maradékán. Nem, ez most nem egy Ian Fleming-regény főgonoszának belépője, és még véletlenül sem A kém, aki szeretett engem tartalomismertetője. Ez az alapkonfliktus a legújabb X-Men mozifilmben, aminek kifejezetten jót tett, hogy visszalőtték 1962-be, a kubai rakétaválság idejére, amikor még Xavier professzornak is volt haja.

A korai éveket bemutató filmben természetesen még nem a kanál- és vadászgéphajlító Magneto a fő gézengúz, hanem a Pokoltűz Klub milliomosa, Sebastian Shaw, akit a robbanásokból és verekedésekből elnyelt energia tart fitten a 2. világháborús genetikai kísérletezései óta. A Xavier-kúriában CIA-segédlettel beilleszkedési zavaros, zakkant tinikből verbuvált első mutánscsapat pedig hamar rájön: Shaw ezeket az energiákat vissza is tudja lőni. A modernkori képregényfigurák unalomba fulladó bűnözés és terrorizmus ellenes harca után (Batman, Vasember és társai) igazi felüdülés, hogy az X-Ment valójában a Kubába telepített szovjet rakéták miatt küldik sárga-fekete egyenkosztümben hősködni.

Kár, hogy ezt az első bevetést nem tudjuk igazán élvezni, mert a legjobb jeleneteit már előre ellőtték a trailerben, a maradékban pedig olyan gyenge a CGI, mintha az Elnök különgépéhez készítették volna a 90-es években, csak utána megfeledkeztek róla. A látványvilág sokszor a 60-as évek felidézésében is elvérzik: míg a Watchmenben minden képkockából sütött a hidegháborús hangulat, itt csak néha láthatunk vastag szemüvegkereteket meg vintage stílusú nappalit, fekete-fehér tévével. Pöttyös szoknya helyett is csak melltartót és harisnyát kapunk, sajnos még ott is, ahová pont hogy fűző, a frakk meg cilinder illene (lásd a gonosz csapat gyűjtőhelyét, az arisztokrata Pokoltűz Klubot).

Ami viszont nagy erőssége a filmnek: Xavier és a jól elsütött dramaturgiai csavarral jófiúvá változtatott Magneto barátsága. Ők a Superman-Batman crossoverek tipikus jó zsaru-rossz zsaru párosa: Charles (James McAvoy) elveti az erőszakos konfliktusmegoldást, a bosszúvágytól félőrült Erich (Michael Fassbender) a haláltáboros emlékei miatt viszont minden esetben megengedettnek tartja.

Szerencsére a már ismert és újonnan behozott mutánsok között is tökéletes az összhang, pedig Plazma (Lucas Till), Vészmadár (Caleb Landry Jones), Angel Salvadore (Zoë Kravitz) vagy Darwin (Edi Gathegi) a legnagyobb jóindulattal is csak innen-onnan összeguberált, másodvonalbeli X-Men szereplőknek számítanak az agyonreklámozott Rozsomákhoz képest (akinek természetesen itt is van egy cameója). Viszont ezek az újoncok a vicces jelenetekben bemutatott kiképzéseik miatt pont olyanok, mintha Bestia mindig is velük lógott volna a jól ismert Jean Grey-Küklopsz-Angyal-Jégember formáció helyett.

A sötét oldalon szerencsés húzás volt Azazel (Jason Flemyng) átmentése a képregényből, mert így a forgatókönyvírók a gonoszoknak is berakhatták az X-Men 2 legjobb harci jelenetét, amiben egy villás farkú, teleportáló ördögfajzat lenyomja a nyakkendős kormányügynököket, ráadásul szereztek egy joly jokert az utazások lebonyolítására.

Az sem baj, hogy a Pokoltűz Klub tagjai a Bond-producerek legsablonosabb ördögi főgonosz-dögös női bérgyilkos-szótlan, de bikanyakú testőr felállásában szövögetnek világuralmi terveket. Mert így az új X-Men egy vicces, stílusos és látványos James Bond-film lett, amiben egy helyett több 007-es szerepel, a mágneses karóra, a mindentvágó plazmasugár meg Q többi szuperkütyüje pedig gyárilag az ügynökök bőre alá lett műtve. Jöhet a trilógia többi része. Index: 7/10. (index.hu)

Lapozáshoz használhatod a ← → billentyûket is!  Előző oldal6 / 12Következő oldal

    2 Hozzászólás

    1. Pit

      2012. június 3. at 12:28

      Nagyon jól összerakott film. Odaszegezett a vászon elé. S kép, se hang …

    2. slipknot96

      2012. június 4. at 10:18

      az a poén hogy az elsőkben Xavier még fiatalom bénult le de a 3. részben meg a saját lábán mert Magnetoval Jinért joval idősebben. akkor most miről is beszélünk? :D

    Szólj hozzá te is!

    Facebook Hozzászólás