Szellemlovas: A bosszú ereje – Filmkritikák

filmek.kepregeny.net

[toc](Gobiakos) A Szellemlovas című képregényfilmhez az idei évben érkezett meg a – majdnem – egyenes ági folytatás. A 2007-ben a direktori poszton csúnyán lebőgő Mark Stephen Johnson-t két olyan szó szerint elmeroggyant alak váltotta, akik munkássága igen csak megkérdőjelezhető, bár a két Crank film egészen jól működött, ha az ember tudta őket a helyén kezelni. Szóval a Neveldine/Taylor páros csápolt a leglelkesebben, mikor feltették a kérdést, hogy ki szeretné megrendezni A Szellemlovas folytatását.

A munkálatokhoz ténylegesen 2009 derekán láttak hozzá, mikor leszerződtették David S. Goyer-t a történet megírásához, aki derekasan neki is feszült A bosszú ereje alcímet viselő munkának. Ezután egymást követték az események: Cage újfent leszerződött a címszerepre, és a rendező páros pedig újra maga mellé szólította Brian Berdan-t és Brandon Trost-ot, a Crank operatőreit.

A forgatás Romániában és Törökországban zajlott, ami talán nem volt a legjobb ötlet, viszont az kétségtelen, hogy a csekélyke 60 millás büdzsén lehetett ezekkel az országokkal faragni valamicskét.

A Szellemlovas: A bosszú ereje sztorija nem sokkal erősebb – ha egyáltalán erősebb – korábbi filmes társáénál. A történet szerint Blaze elbujdokol Kelet-Európába saját maga elől(!) és próbálja minél inkább izolálni a személyiségét folyamatosan feszegető démont. Persze ha sikerülne neki, akkor a film mindössze 13 perces lenne, de belép a képbe egy harcos lelkületű szerzetes, Moreau (Idris Elba), aki felkéri Blaze-t, hogy mentsen meg egy fiút a Sátán karmai közül és így ő is megváltást nyerhet az átka alól. Johnny másfél perc vacillálás után leporolja hát a régi bőrjakóját, előszedi a láncokat a dohányzóasztal fiókjából, leszedi a ponyvát a Yamaha V-max-ról és bedurvul.

A kivitelezés az elődhöz képest csak annyival lett jobb, hogy eltelt az az öt év. Na jó, ez kicsit túlzó, mivel a Lovas dizájnját újragondolták, ami azért jót is tett neki, plusz a choppert is egy izomgépre cserélték, ami ugyancsak egy plusz pont. A mozgás is sokkal élethűbb lett, ez pedig annak köszönhető, hogy a karaktert ezúttal nem az animátorszobában alkották meg, hanem Cage bácsi sétált/futott/motorozott a vásznon és csak a koponya lett CG technológiával a feje helyére varázsolva. A transzformáció viszont elég gáz lett… A történet szerint a Blaze-ben bujkáló démon anno egy angyal volt, akit a pokolban megmérgeztek a nagybetűs “rosszal” és azt követően lett belőle egy megkattant démon, amit Cage a vásznon különböző grimaszolásokkal próbált szemléltetni.
A poénok fárasztóak, akárcsak a 2007-es filmben és persze ezúttal sem úszhattuk meg béna szóviccek nélkül (“Na, tűzzünk!”).

Az aktuál főellen, értsd a Sátán (Ciarán Hinds) kábé semmilyen, viszont a jobbkezeként operáló Blackout (Johnny Whitworth) egészen elviselhetőre sikerült. A harcok is jók lettek, bár a kamerakezelés a rendezők okán igen …köhm… egyedire sikerült. A másik dolog, ami rettentően szúrta a szememet az az, hogy Christopher Lambert mit a bánatot szeretett volna bizonyítani ezzel az összesen kábé 8 perces cameo szereppel. Ha ezt szánta a visszatérésének apropójaként, akkor bizony nagyon mellényúlt.
De hogy essen egy pár szó a pozitívumokról is… A trailerben látott moneyshot-ok szépek lettek és ténylegesen szerepet játszottak a filmben, megvolt a helyük a történet folyamában, nem csak azért kerültek oda, mert “hú, de cool lesz így!”

A Szellemlovas: A bosszú ereje filmzene albuma is érdemel egy jókora respektet, über zúzós és odavágós lett. Szóval ennek a lemeznek tuti bérelt helye lesz a telefonom mp3 szekciójában, azonban a DVD – polc párosnál már nem ennyire egyértelmű a képlet. (Filmek.kepregeny.net)