Superman V ? (HelloInfo)

Superman V ? (HelloInfo)
Egy nem létező film nyomában

Fejlesztési pokol. Így hívják Hollywoodban azt a képzeletbeli helyet, ahová a sokáig tervezett, de elkészületlen filmek kerülnek (eredetiben: development hell). Alighanem ebben a pokolban fog égni jó ideig, vagy talán mindörökké a Superman sorozat ötödik része (A Superman visszatér ugyanis az 1978-as eredetit, és 1980-as folytatását tekinti alapnak, a többi epizód létezéséről nem vesz tudomást). Bár az acélember történeteinek színvonala minden újabb résszel látványosan esett, mígnem az 1987-es Superman IV: The Quest for Peace az általános vélekedés szerint már egyenesen nézhetetlenre sikeredett, és alaposan meg is bukott, a Warner nem volt hajlandó befejezni a világ leghíresebb szuperhőséről szóló sorozatot. Christopher Reeve azonban, aki már a harmadik filmet sem volt elégedett, a teljes művészi és anyagi kudarc után kijelentette, hogy többé nem játssza el Supermant. Önéletrajzi írásában így nyilatkozik a negyedik részről: “Katasztrófa az elejétől a végéig.” (Az ötödik részt egy ideig a negyedikből kivágott jelenetek felhasználásával akarták elkészíteni.)

Az újabb folytatás terve így ideiglenesen meghiúsult. Közben a képregények eladása sem ment jól, a sebezhetetlen acélember története unalmassá vált a rajongók számára, így a DC nem mindennapi lépésre szánta el magát: megölte Supermant. Az 1993. januárjában megjelent Superman halála című részben Metropolis hőse egy szinte elpusztíthatatlan, Doomsday nevű idegen lénnyel csap össze, és gigászi csatájuk eredményeképpen a fél város elpusztul – mindkét harcoló féllel együtt. Az acélember persze később újjászületett, és ez a történetfonal a DC kiadványainak egyik legsikeresebbjévé vált. Így aztán Jon Peters, a Batman és a Batman visszatér producere elérkezettnek látta az időt, hogy hat év után elkészüljön az újabb Superman-film, és a Warner jóváhagyásával forgatókönyvíró után nézett. Ha tudta volna, hogy mibe tenyerel bele, valószínűleg inkább otthon, egy saját kezűleg varrt piros köpenyben ugrálva élte volna ki a karakter iránti elhivatottságát.

1994: Reborn
Peters valami homályos oknál fogva a még újonc Jonathan Lemkint (Beverly Hills, 90210) bízta meg a munkával, aki 1994-re el is készült a Superman V: Reborn című forgatókönyvvel. Ahogy a későbbi változatok, ez is a képregény Superman halála című történetfolyamára támaszkodott: miután az acélembert legyőzi a hatalmas Doomsday, életereje Loisba száll, aki terhes lesz, gyermeke pedig, miután pár hét alatt megszületik és felnőtté érik, új Supermanként száll szembe a gonosszal, és legyőzi azt. Lemkin kicsit több “derűt” vitt volna a történetbe, de a Warner fejesei nem tartották viccesnek komolytalankodó elképzeléseit, és páros lábbal rúgták ki.

1996: Reborn, második verzió
Lemkin után Peters a szintén újonc Gregory Poiriernél próbálkozott. Az író megtartotta az első változat lényegét, de több újdonsággal kiegészítette. A Doomsdayt irányító gonosz idegen, Brainiac itt maga volt felelős a Kripton egykori pusztulásáért, a szorongásra egyébként is hajlamos Supermant pedig éppen kettős identitása miatti válsága kellős közepén lepi meg támadásával. A Warner illetékesei nem tapsikoltak örömükben, mégis úgy gondolták, hogy ezzel már elindíthatják a projektet – de az élet közbeszólt. Kevin Smith, aki éppen a Képtelen képregényen dolgozott, lehetőséget kapott a stúdiótól, hogy Poirier szkriptjét kiegészítse gondolataival. ő egészen mást tett: közölte a Warnerrel, hogy az egész forgatókönyv selejt, és miután előadta saját ötleteit, Poirier azt vette észre, hogy egyik napról a másikra már semmi köze nincs a tervezett filmhez.

1997: Superman Lives
Smith bevonásával a dolgok kezdtek eldurvulni. Petersnek ugyanis időközben fontosabbak lettek a filmhez köthető merchandise-termékek, mint maga a film, ezért nevetséges feltételeket szabott az írónak, akinek világossá vált, hogy a producer (aki a klasszikus Superman-filmeket sosem szerette) semmit nem tud az acélemberről és univerzumáról. Megfosztotta Supermant repülési képességétől, új ruhát akart ráadni, jegesmedvéket, egy űrkutyát (!), egy óriáspókot (!!) és egy meleg robotot (!!!) is bele akart íratni Smith-szel a szkriptbe, és persze non-stop akciófilmet kívánt faragni belőle. A kompromisszumokkal teli forgatókönyv elkészülte után a Warner végre zöld utat adott a projektnek, amelyben Brainiac szövetkezik Luthorral, és amelyben Superman a képregénynek megfelelő körülmények közt hal meg és támad fel újra. Miközben nekiálltak a stáb összegyűjtésének, kitűzték a premier dátumát is: 1998. július 4., a karakter születésének 60. évfordulója. Még teaser-poszterek is nyilvánosságra kerültek (kép jobbra), tehát a reklámhadjáratot is beindították. Korai volt.

Superman szerepére leszerződtették Nicolas Cage-t, rendezőnek pedig Smith Robert Rodriguezt javasolta. ő azonban saját terveivel volt elfoglalva, és a stúdiónak sem tetszett az ötlet, így végül Tim Burton került a képbe. A Batman rendezője teljesen szabad kezet kapott a szerződésben, így azon még meg sem száradt a tinta, amikor infarktusközeli állapotba taszítva a Warner fejeseit, egy az egyben kiselejtezte Smith forgatókönyvét. A két rendező csúnyán összekapott, szóváltásaik még évek múlva is folytak. (2001-ben Smith jogi úttal fenyegetőzött, amiért A majmok bolygója zárójelenetében egy majom-Lincolnt látni, amit ő sokkal korábban megrajzolt egy Jay és Néma Bob történetben; Burton erre kijelentette, hogy soha nem olvasott, és nem is fog, egyetlen Smith-képregényt sem; Smith pedig azóta a Superman Lives visszadobott forgatókönyvének minden dedikálásra átnyújtott példányára ráírja, hogy “B* meg, Tim Burton!”)

1997: Superman Lives, második verzió
Miközben a producerek könnyes szemmel integethettek a tovaszálló 1998-as premiernek, Burton a forgatókönyv megírását Wesley Strickre bízta (aki a Batman visszatér egy korai változatát vettette papírra annak idején), a szerepekre pedig kiszemelte Jack Nicholsont (Lex Luthor), Sandra Bullockot (Lois Lane) és Chris Rockot (Jimmy Olsen). A leglényegesebb változtatás a történetben az lett volna, hogy mikor Brainiac a Földre érkezik, nem egyszerűen társul, hanem szó szerint egybeolvad Luthorral, és egy új teremtménnyé válik (Luthiac). Ám ahogy Burton heteken át szöszmötölt a helyszínek kereséssel, a Warner elbizonytalanodott, és a növekvő költségvetést látva felfüggesztette a projektet, eltolva annak tervezett premierjét. Először Strick volt kénytelen távozni, majd a rendező állandó komponistája, Danny Elfman is kiszállt, mert már szerződés kötötte a Zavaros vizeken című filmhez, és a kettőt egyre kevésbé tudta volna összeegyeztetni. (A képregény-beli Brainiac balra, a filmhez készült koncepciós rajza jobbra.)

1998: Superman Lives, harmadik verzió
1998 nyarán Dan Gilroy (Freejack) szállította a következő szkriptet, amelyben Luthor és Brainiac immár a Lexiac nevű teremtményként olvad egybe, és rászabadítja Supermanre Doomsdayt. A Warner fejesei elégedetlenek voltak, Gilroy repült, az 1999-es premier is elszállt. A stúdiónak kezdett derengeni, hogy bajban van, és hogy a folytatás életre keltése egyre reménytelenebb. A közhangulat is ellenük fordult: az internetes közösség erősen bírálta a Warnert az acélember szerepére szerintük teljesen alkalmatlan Cage, és a sötét látásmódú, egocentrikus Burton miatt, a helyzeten pedig Joel Schumacher Batman és Robinjának katasztrofális bukása sem segített.

1999: Superman V: The Man of Steel
Épp miután a stúdió törölte a projektet, egy Alex Ford nevű rajongó, aki megunta a film körüli, immár évekre nyúló huzavonát, megírta a saját forgatókönyvét, ami ezúttal nem Superman halálát dolgozta fel: az acélember Metallo és Luthor ellen szállt volna harcba. A szkript nemcsak eljutott a Warner fejeseihez, de le is nyűgözte őket – nem úgy Peterst, aki nem látott benne fantáziát, és Ford reményei egy pillanat alatt szertefoszlottak. Burtonnél ekkora betelelt a pohár, és otthagyta a projektet. A stúdió nem tartóztatta. A producer új rendező után nézett, jelöltjei Michael Bay, Brett Ratner, Steven Norrington, Shekhar Kapur, és Martin Campbell voltak, de egyiküket sem érdekelte a dolog.

2000: Készül? Nem készül?
2000.-ben William Wisher Jr. (Terminator 2.) állt elő egy erősen Mátrix-beütésű szkripttel, amit a Warner illetékesei gyorsan elsüllyesztettek, az ötlettel együtt, hogy a filmet Oliver Stone rendezze. Egy évre rá a kritikusból lett író, Paul Attanasio (Quiz Show, Donnie Brasco) elkészült a Superman V: Destruction című forgatókönyvvel, ami visszaterelte a sztorit az eredeti, Superman halálán alapuló elképzeléshez. Ez is a kukában kötött ki. Burton után ekkorra Nicolas Cage-nek is elege lett, és ő is kiszállt a projektből. A Warner is belefáradt a kudarcokba, és jegelte a filmet.

2002: Batman vs. Superman
Bryan Singer 2000-es X-Menjének, és Sam Raimi 2002-es Pókemberének óriási sikerét látva a Warner vérszemet kapott, és féltucatnyi képregény-film elkészítésének adott zöld utat (néhányuk – pl. a denevérember jövőbeli kalandjait elmesélő Batman Beyond – szintén nem valósult meg). Köztük a legnagyszabásúbb a Batman vs. Superman volt. A projektet, melyben Frank Miller The Dark Night Returnsének fináléjához hasonlóan az acélember és a sötét lovag csapna össze egymással, 2002. júliusában jelentették be, a premiert két évvel későbbre tűzték ki. Ám Andrew Kevin Walker (Hetedik) forgatókönyve parlagon maradt, amikor a stúdiónál előbbre valónak tartották, hogy két külön film készüljön a hősökről, a rendező, Wolfgang Petersen pedig úgy döntött, inkább a Tróját forgatja le. A “corossover” jelenleg nincs hivatalosan tervbe véve, de a rendező továbbra is érdeklődik az anyag iránt.

2002: Superman I.
Ami Batmant illeti, Darren Aronofsky és Frank Miller közös projektjét végül Christopher Nolan terve váltotta fel (Batman: Kezdődik!), a Superman viszont tovább tolódott. Először a Charlie angyalaival befutott McG vitte volna vászonra J.J. Abrams (M:I3) forgatókönyvét, ami azonban nem folytatásnak készült. Teljesen előröl kezdte volna az acélember történetét, és már akkor egy trilógiában gondolkodott, a tervezett filmnek így egyszerűen a Superman I. címet adták. Ebben a Kripton nem pusztul el, Kel-Elt apja a bolygón bekövetkezett diktatórikus hatalomváltás miatt küldi a Földre, ahol felcseperedve nem csak az emberekért, hanem szülőbolygójáért is harcolnia kell, és totális háborúba keveredik. A Warner fejeseit lenyűgözte a szkript, a film mégis meghiúsult – nevetséges okok miatt. Hogy a költségekből lefaragjanak, a forgatást Ausztráliába akarták áthelyezni, ám McG, repüléstől való félelme miatt nem volt hajlandó repülőre szállni, és mindenképpen Amerikában akarta elkészíteni a Supermant. Miután ezt nem tudta elérni, egyszerűen kiszállt a projektből, és nekilátott a Charlie angyalai 2. forgatásának.

A cikk eredetileg a helloinfo.hu-n jelent meg.