Rejtő rajzfilmen: Dirty Fred befektetőt keres

Rejtő rajzfilmen: Dirty Fred befektetőt keres kalandjainak animálásához.

Az utóbbi évek Rejtő-reneszánszának betetőzését, sőt akár egy újabb olvasási divathullámot hozhatna a Piszkos Fred, a kapitány egész estés rajzfilmváltozata Varsányi Ferenc rendezésében, aki a Magyar Rajzfilm Produkciós Iroda (Ma-Ra) vezetőjeként befektetőt keres régi álma megvalósításához.

Nem mintha valaha is kikopott volna a köztudatból, de mostanában szezonja van Rejtő Jenőnek. Eltekintve a balul sikerült filmtől, amit 1996-ban egy piknikus bankár közreműködésével Bujtor István forgatott (A három testőr Afrikában), P. Howard él. Hogy haza is beszéljünk: némely Narancs-szerzők újságpapíron elkövetett ökörködései elhozták Rejtő stílusát és humorát a mai magyar sajtóba. Az eleve félárúnak gyártott könyvek piacán három vaskos kötet kínálja összes műveit (Piszkos Fred és a többiek; Légió mindhalálig; Vadnyugati és egyéb történetek; Könyvkuckó, 1997). Előásták és kiadták külföldi csavargásairól írott naplóját (Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam; Szukits, 1999). Előretolt Helyőrség címmel indították el a legifjabb erdélyi írónemzedék lapját Orbán János Dénes és társai. A Wanted sorozatban közölte Najmányi László fikcióját, Az igazi Trebitschet. Ugyanezt a rejtői álnevet használja a hálózaton Vass Gábor informatikus, a Törzsasztal Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki – persze többedmagával – belevágott a tavaly Okos Mikulás által az Indexen feldobott téma (Utcát, szobrot Rejtő Jenőnek) gyakorlati megvalósításába (részletek: www.index.hu). Eddig több mint 800 ezer forint jött össze közadakozásból a Rejtő-szobor kb. tízmillióra taksált árából. A Fővárosi Közgyűlés júniusban döntött: viselje Rejtő Jenő nevét a VII. kerületi Szövetség utca és Hevesi Sándor tér egy rövid szakasza, ahol az 1905-ben Reich Jenő néven született, és 1943-ban a szovjet fronton, munkaszolgálatban elhunyt író szülőháza áll (ugyanekkor egy Havanna-lakótelepi sétány Rejtő nevére vétele nem jött össze a XVIII. kerületnek).

Nagyjából ez a közeg fogadná Piszkos Fredet, a rajzfilmhőst.

“Hi Sir. I´ve come for my knife. Steel, narrow blade, curved. Have you seen it?”
“I know, where it is. In my back.”

Kocsmai tangóharmonikaszó kíséretében, képregényes szövegbuborékban olvasható a Piszkos Fred klasszikus nyitó párbeszédének angol sűrítménye a Ma-Ra Produkciós Iroda partnerkereső CD-ROM-ján. Megjelennek a figurák (Dirty Fred, Jimmy the Grin és a többiek), a külső és belső terek, ahol kalandjaik zajlanak, vázoltatik a mű cselekménye, Rejtő regényeinek világa, az üzleti terv, az előkészítési és a gyártási szakasz költségvetése, a harminc hónapot igénylő munka ütemezése, valamint a prognosztizált bevétel. Közben, a legváratlanabb pillanatokban bútordarabok és kések zúgnak keresztül a képernyőn – ugyebár a miliő. 2,8 millió US dollárba kerülne a film, ami fülig magyaroknak rémséges összeg, de – helyez képbe Varsányi Ferenc – a rajzfilm Tarzan százmillió dollárjához képest semmi. Viszont – hivatkozik a promó CD a Dargay Attila rendezte Ludas Matyi több mint másfél évtizedes adataira, a beruházás 408 százalékos megtérülésére – busás és gyors megtérülést ígér az elsődleges és másodlagos bevételek összessége, azaz a film bel- és külföldi forgalmazása (mozi, tévé, videó, DVD) és a merchandizing (játékok, ajándéktárgyak stb.). Külföldi tőkéstárs(ak)on kívül természetesen hazai forrásokat is keresnek, minden lehetséges helyen pályáznak majd (Magyar Mozgókép Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram), és próbálkoznak az itthoni kereskedelmi televízióknál, sőt privát befektetőknél is. Eddig mintegy 50 millió forintot költöttek rá saját erőből.

A Piszkos Fredre vállalkozó Ma-Ra Kft. a magyar animációs film valahai fellegvárának számító stúdió, a Pannónia nevét attól szervezetileg függetlenül őrző Inter Pannónia Film Kft.-vel és a Jankovics Marcell vezette Pannóniafilm Kft.-vel együttműködve próbálja feléleszteni a hazai irodalmi alapra és kreativitásra épülő magyar rajzfilmet; a cég brosúrájának címlapján a Nepp József, Dargay Attila és Jankovics Marcell nevéhez köthető Gusztáv köszön kalapot emelve, belül Dargay Attila Vukja és Gémes József Vili verébje jelzi a hagyományőrző irányt. (Az animáció nemzetközi világában jól csengő nevű, ráadásul tőlük néhány utcányira, szintén “budán működő, de más művészi koncepciót képviselő Varga Stúdióval való együttműködésre nem gondolnak.)

Bujtor kísérletét leszámítva, P. Howardnak alig akad filmes múltja. Balogh Béla Rejtő írói közreműködésével rendezte 1937-ben Úrilány szobát keres című vígjátékát. Palásthy György 1963-ban a Vesztegzár a Grand Hotelben nyomán készítette el a Meztelen diplomatát.

A leginkább a pixillációs technika alkalmazásáról ismert Varsányi Ferenc 1988-ban élő szereplők, háromdimenziós hátterek és animáció kombinálásával akarta megfilmesíteni a Piszkos Fredet (nem tudván arról, hogy vele egy időben éppígy készül Hollywoodban a Roger nyúl is). Ez négy magyar és egy számítógépes animációval foglalkozó New York-i cég koprodukciója lett volna, de nem jutottak tovább az érdeklődés felkeltésére szolgáló pilot filmnél, mert az amerikaiak “elfogadhatatlanul előnytelen” szerződést ajánlottak. Hogy a tengeren túl némi fogalmat alkothassanak Rejtőről, segített A tizennégy karátos autó és A szőke ciklon Gondolat Kiadó által készíttetett angol fordítása (a sárga Albatrosz Könyveket is a Gondolat adta ki a 60-as években) és Varsányi Piszkos Fred-forgatókönyvének angol verziója is. Ezt a rendező angol anyanyelvű, illetve évtizedek óta angol nyelvterületen élő magyar olvasókkal egyaránt leteszteltette, ezért állítja: Rejtő is átültethető idegen nyelvre. “Abszurd humora miatt viszont igazából rajzfilmre való – mondja saját egyetlen főiskolás kudarca tudatában Varsányi, aki egyik tévéjáték-vizsgamunkájaként egy félórás Rejtőt varrt össze Az utolsó szó jogán című kötet kávéházi jelenetéből és más művek egyes epizódjaiból. – Csak az animációban rejlő varázslattal, csodával és szabadsággal lehet Rejtőt filmre vinni, az élőfilm lehetőségeivel nem. Csak így lehet humoros mozgóképpé transzformálni az írott poénokat.” Ezért is vetette el az élő szereplős verziót a kizárólag rajzos megoldás kedvéért.

S ha már Rejtő, akkor nemcsak azért a Piszkos Fred, mert ez az egyik legjobb könyve, hanem mert siker esetén folytatást is remél, s Az elveszett cirkáló, a Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára) és A megkerült cirkáló lapjain jószerivel ugyanezen hősök kalandjai folynak. Mellettük A tizennégy karátos autó, a Három testőr Afrikában és Az elátkozott part megfilmesítési jogát vásárolták meg Fehér Tamás magánbefektetővel közösen a szerző Magyarországon és Svájcban élő örököseitől.

A Piszkos Fred figuráinak és háttereinek szándékosan képregény-hangulatot adtak (máig emlékezetesek Korcsmáros Pál Rejtő-képregényei a Fülesben). “Garisa H. Zsolt nagyon eltalálta, ami az emberben él ezekről a figurákról – mondja a csapatmunka fontosságát hangsúlyozó rendező. – Olyan képi világot sikerült teremtenie, amire azok, akik szeretik ezeket a könyveket, azt mondják, ez az, pont így képzeltem el én is.”

Szőnyei Tamás
Magyar Narancs
kultúra – nagylátószög rovat
2001. július 26.