Ismeretlen szerző remekművei (Masamune Shirow)

A kortárs japán képregény legnagyobb alakját, a Páncélba zárt szellem rajzolóját senki sem látta: a mű jótáll magáért.

A kortárs manga géniuszának valódi nevét, arcát, lakcímét és közvetlen net-elérhetőségét nem tudni; a zseniális elme rejtőzik, mesterművei azonban széles körben hozzáférhetők.

Masamune Shirow választott neve beszélő név: a fantomlétezésbe húzódó zseni, eme ihletett és tökéletes technikai tudást birtokló alkotó neve a 14. században élt legendás kardkovácsot idézi, ki a mítoszok szerint „majdnem isteni”, békés szellemmel feltöltekezett, prosperitás-hozó, nem utolsósorban minden más harci instrumentumnál élesebb és szebb pengéket készített. A manga mesterének arcát nem, de hasonló minőségű munkáit jól ismerjük, miként az életút fontosabb állomásai nyilvánosak: az író-grafikus 1961. november 23-án született Kobe városában (ma is ott él), és gimnazistaként már az iskolaújság felkérésére készített illusztrációkat. A karikatúrák és a rövid történetek azonban nem kínáltak számára kellően tágas teret, ezért úgy döntött, hogy a pachinko melletti legnagyobb, ám európai szemmel sokkalta könnyebben értelmezhető, nemkülönben nemzeti sportnak számító képregény frontján próbálja ki tehetségét. Shirow 19 évesen, az Osakai Művészeti Egyetem diákjaként debütált az Atlas fanzinben a Black Magic című mangával, erre következett az első teljes értékű munka, mely ismertté tette választott álnevét – sorsa innentől eldöntetett.

Az 1985-ben publikált Almamag (Appleseed) erős, nagy ambíciókat sejtető székfoglaló, mely bemutatja Shirow ötletgazdag és kiterjedt, mégis minden ízében egységes világát. A harmadik nagy háború után, a 22. század felperzselt, poszt-apokaliptikus korában játszódó történet főszereplője Deunan Knute, egy fiatal és gyönyörű lány (Shirow világában valamennyi nő csodálatosan szép), ki az ellenséges körülmények közt erős és fortélyos harcossá cseperedett. A hölgy kiborgtársa oldalán küzd a robotizált, elsöprő tűzerőt birtokló ellennel a betonszürke katasztrófa-zónában, majd bejutnak Olympus izolált városába, mely település végső menedékként szolgálja a civilizáció újrateremtésén munkáló túlélőket. Az igazi kaland azonban csak akkor kezdődik, midőn Deunan felvételt nyer a helyi terrorista-elhárítás kötelékébe, kiképzést kap mindenféle robotokra és ultrabizgentyűkre, majd fejezetről-fejezetre megismerkedik a majdani konfliktus legfőbb forrásaival; a bioroidok néven ismert félig ember, félig robot lakókkal, a korrupt és korlátolt hadvezetéssel, illetve a város felett trónoló mesterséges intelligenciával, az Almamaggal. Shirow mindössze 23 éves volt, midőn elkészítette a történetfolyam első epizódját, az Almamag mégsem holmi csiszolatlan tehetséget, hanem érett gondolkodású, alapos és megfontolt alkotót mutat, ki nagyon is tudja, miről és milyen módon kíván nyilatkozni. A karakteres figurák, az összetett cselekmény, a mániákus precizitással kidolgozott környezet, a konfliktus kibontásának módozata erős alap, melyre húsz év után is építkezhet a mester, mert eszköztára azóta sem avult el. A szépséges női főszereplők konstans tényezőkké váltak, a kibernetizáció technikai és erkölcsi problematikája nemkülönben központi dilemmaként öröklődik át képregényről-képregényre, a háttérként alkalmazott kopár romvilág pedig személyes tapasztalatokat sejtet. Shirow nem élte át az atomtámadás rettenetét, de gyermekként szembesülhetett a kedélyes nevű atombombák – Kisfiú és Kövér Ember – bevetésének következményeivel; eme nézőpontból vizsgálódva, az a körülmény sem mondható jelentéktelennek, hogy a háborúkat sohasem, csak a konfliktus rémisztő hagyatékát, a felperzselt városokat, a romjaiba zuhant civilizációt és a poszt-traumatikus sokkban vergődő, önnön magába gabalyodott társadalmat ábrázolja műveiben.

A remekbeszabott képregény széles kaput nyitott Shirow lenyűgöző fantáziavilágára, kivitelezés terén pedig magasan felülmúlta a korszak sztenderdjét, így tekintélyes díjakat és nem csekély pénzeket hozott alkotójának. Az idő múlásával további vaskos albumokkal gazdagodott az Almamag történetfolyama, ám Shirow – ki ekkor még az egyetemen tanított – hamar rákapott a párhuzamos sorozatokra; magára hagyta önjáróvá vált teremtményét, és új munkába fogott. A Dominion (aka Dominion: Tank Police) ‘86-ban jelent meg (második része, a Conflict 1 majd’ tíz évre rá, ‘95-ben került ki a nyomdából), s bár nem rengette meg a világot, elégséges hírnevet, művészi önbizalmat és anyagi erőforrást hozott az igazán nagy durranás előkészítéséhez.

Az 1990-ben megjelent Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell, Filmvilág 2004./1.) átütő sikerré vált, a komplex történet, a különleges szereplőgárda, a kiforrott stílus, a meghökkentő beállítások és a merész víziók láttán nem csupán az elvakult képregény-rajongók törtek ki üdvrivalgásban, de a kritikusok is új klasszikust avattak. Mint utóbb kiderült, jogosan: ez alkalommal zajos karambolban lépett frigyre a minőség és kereskedelmi siker, a remekbe szabott GitS pedig felforgatta a cyberpunk, és általában a s/f világát.

Oldalak: 1 2