Vasember (Az index.hu dupla kritikája)

Homo Fe – Vasember

Tony Stark ezúttal nem Vietnamban kap halálos sebet 1963-ban, hanem napjainkban, Afganisztánban. Ezt kivéve Jon Favreau filmje is hűen követi a Marvel-képregényt: az alkoholista fegyverkereskedő rakétameghajtású páncélban üti ki a rosszfiúkat és hódítgatja a titkárnőjét.


    Élő szövet a fémvázban – 8/10 (Szűcs Gyula)

Van abban valami, amikor a teltházas moziterem közönsége egy emberként szisszen fel egy Shelby Cobra 427-es összetörésén, vagy Leslie Bibb meztelen combjai miatt. Márpedig a Vasember első 45 percében sokat sziszegtünk. Az eddigi szuperhősmozik közül ugyanis a vörös-arany bádogember eredettörténete az, ami pontosan tudja, hol kell komolynak, viccesnek lennie és/vagy látványosnak. Tony Stark rögtön az elején bekap néhány repeszdarabot Afganisztánban, amik egyenesen a szíve felé tartanak, és csak a mellkasába szerelt fúziós reaktor miatt tud életben maradni. A technológia mellékhatásként egy rakétameghajtású páncélt is el tud látni energiával, így Stark az első éles bevetésén tíz perc alatt halomra lövi a rosszfiúkat Afganisztánban, amihez ugye még Rambónak is egy teljes harmadik rész kellett.

Robert Downey Jr. telitalálat Tony Stark szerepére: ugyanolyan lenyűgözően játssza a napszemüveges nőfalót, a trikóban izzadó, néma macsót, és a sportkocsi gyűjteményével felvágó tinédzsert, mint a halálos beteget. A kopasz, Mikulás-szakállas Jeff Bridges-nek sem kell beérnie a filmben egy jellemmel. Sajnos amennyire jól indul a film, annyira ellaposodik a közepén, mikor Stark kilépne a fegyverbizniszből. Az USA önjelölt világcsendőr szerepének ostorozása is elmarad, mivel a segédrendező Michael J. Moore, és nem a Fahrenheit 911-es Michael Moore. Ezen a ponton csak a hihetetlen életszerű Vasember-vázak építése adja vissza a hitet, hogy ez az eddigi legjobb képregényfilm, amit láttam.

Szerencsére az utolsó fél óra (az egész film 126 perces) a szuperhősfilmekből és a Godzilla Vs Mechagodzilla meccsekből jól ismert autóborogatós, épületrombolós leszámolás újra megdobja a lendületet. Ekkor csap össze egymással a high-tech Vasember Mángorlóval, a terroristák gőzgépszerű fémmonstrumával, aminek a prototípusával Stark a film elején megszökött az afgán fogságból. És itt van a legtöbb utalás a tervezett folytatásra is, például mikor a katonatiszt haverja (Terrence Howard) meglátja a Vasember-páncél ezüstszínű tesztverzióját, de csak annyit mond: “Majd legközelebb” (az eredeti képregényben ezzel fut majd be szuperhőskarriert, War Machine néven). Na meg ott van még a zseniális zárójelenetet is, amiért tényleg érdemes megvárni a stáblista lepergését a csak ott feltűnő Samuel L. Jacksonnal.

Oldalak: 1 2 3