Asterix és a vikingek – ismertető

Asterix és a vikingek – ismertető
Astérix et les Vikings

Astérix et les Vikings
Színes francia-dán családi animációs, kalandfilm, vígjáték, 2006
Főszereplők: Asterix, Obelix, Hasarengazfix, Bögyörix, Abba, Hatalmaf, Vikea, Olaf, Titkograf
Rendezte: Stefan Fjeldmark, Jesper Moller
78 perc
SPI International Magyarország
Mozipremier: 2006. október 5.

Bögyörix, a főnök unokaöccse a gall faluba látogat, ahol Asterixnek és Obelixnek kell igazi férfit faragniuk belőle. A Parisiumból érkező kölyök arrogáns külseje alatt egy begyulladt nyuszi rejtőzik, és a kemény tréning alatt igencsak keveset változik…

Eközben vikingek kötnek ki Galícia partjainál, akik azzal a szándékkal érkeztek, hogy megtalálják a gyávaság bajnokát, aki, ahogy a jövendőmondójuk megjósolta, megtanítja őket repülni, hiszen a félelem szárnyakat ad. Katasztrofális események következnek, miután a vikingek elrabolják Bögyörixet. Asterixnek és Obelixnek mindenáron meg kell őt találnia. Miközben tűvé teszik érte a fagyos északot, pártfogoltjuk ennek a visszataszító földrésznek a kellős közepén találkozik a csodálatos és vakmerő Abbával és rájön, hogy a szerelem is úgy kiüthet, mint egy ökölcsapás… a kulturális sokkról nem is beszélve!

INFÓ

A film négy év alatt és 22 millió euróból készült, 1300 különböző felvételből, több mint 100 ezer rajzból, több száz háttérből áll, s háromszáz-ötszáz ember dolgozott rajta csapatmunkában folyamatosan Franciaországban vagy máshol Európában.

A szereplők:

Asterix:

Gall harcos, kistermetű, de éles eszével mindig győzedelmeskedik veszedelmes küldetéseiben. Természetfeletti erejét a falu druidájának varázsfőzetéből nyeri.

Roger Carel mint Asterix: – Asterixszel már régóta ismerjük egymást. Először több mint harmincöt évvel ezelőtt játszottam el őt. Ez egy rádiófelvétel volt. Goscinny és Uderzo szeretett volna készíteni egy sorozatot és hangokat keresgéltek. A karakter barátságos, ugyanakkor kissé zsémbes is: a külföldiek szemében tipikus francia. De Asterix őszinte és igazságos, s a barátsága Obelixszel irigylésre méltó. Igazából egyikőjük se tudna létezni a másik nélkül. Asterix sokat fejlődött az évek során. Ebben a filmben több érzékenységgel, több érzelemmel ruházták fel, mint a korábbi filmekben és a képregényekben. Ez az ő legújabb arca. Most először támadnak fel benne az apai ösztönök.

Obelix:

Asterix elválaszthatatlan barátja, hivatalos munkája a obeliszk-szállítás, amelynek jeles bajnoka. De legalább ugyanolyan étvággyal nyomja le a sült vadkanokat, mint a szembejövő ellenfeleket. Mindig kész arra, hogy csatlakozzon Asterix kalandjaihoz, és közben sosem válik meg Idefixtól (Töplix vagy Mirnixdirnix néven szokták még fordítani), a környezettudatos kutyájától, aki vonyít a kétségbeeséstől, amikor egy fát kivágnak.

Jacques Frantz mint Obelix: – Obelix hihetetlenül gyengéd fickó, a génjeiben van a kedvesség. Szerintem nem ostoba, csak naiv. Sajátos módon néz a világra, s jól elvan, de ekkor valami új érzéssel szembesül, valami bekattan odabenn, amit nem ért: az igazságtalanság érzése nagyon nagy hatással lesz rá. Első reakciója ilyenkor az, hogy durcásan elvonul, de ha rómaiaknak is köze van a dologhoz, akkor rendesen fel tudja spannolni magát.
Ez egy idilli világ, ahol az erőnek mindig fontos szerep jut, főleg, ha védekezésről van szó. Ez a kis falu olyan, mint egy utópisztikus világ, ahol mindenféle emberi aspektus fellelhető, a társadalom minden jellegzetessége, konvenciók, viszálykodások, hatalmi harcok, stb… ez mind megtalálható ebben a kis faluban, hát nem csodálatos?

Hasarengazfix:

A gall törzs főnöke. Méltóságteljes, bátor és temperamentumos. Az öreg harcost tisztelik emberei és félik ellenségei. Egyetlen dolog aggasztja, hogy az ég egyszer a fejére esik.

Bögyörix:

Olyan, mint egy pálcikaemberke, és olyan bátor, mint egy nyúl. ő Hasarengazfix unokaöccse, és éppen most érkezett Parisiumból. Asterix és Obelix feladata, hogy igazi férfit faragjanak belőle. Mivel a lázadó tinédzser modora és szokásai miatt nem jön ki jól a gall harcosokkal, ettől aztán nagy népszerűségre tesz szert a nők körében.

Loránt Deutsch mint Bögyörix: – Mikor elolvastam az Asterix és a normannok című képregényt, azt tippeltem, hogy a film a parisiumi fiúra, Bögyörixre fog fókuszálni. Így is történt. Nagy megtiszteltetés volt, hogy hangomat kölcsönözhettem neki, s az az érzésem, hogy a filmben még jobban alakul a sorsra, mint az eredeti műben. Kiszámítható és megjátszott viselkedése mögött a szíve mélyén jó szándékú, s könnyen megkedvelteti magát másokkal. A vidékieket otrombának tartja, mivel ő a nagyvárosból származik, megvannak a saját szokásai, a saját kis világa, de azért nem ragaszkodik görcsösen az ősei által belénevelt viselkedési normákhoz. Lehet, hogy van még mit tanulnia az élettől, de ő is segíthet a környezetén. Rendkívül pozitív figura, annak ellenére, hogy eleinte arrogánsnak és tiszteletlennek tűnik.
Úgy éreztem, hogy a figurának pillanatig sem szabad ellenszenvesnek tűnnie. A nézőnek inkább elnézőnek kell lennie vele szemben. Bögyörix még fiatal, tele van álmokkal és szenvedéllyel, ami a társaságában sikeresen át is ragad másokra, például akkor, amikor táncra perdül.

Abba:

Egy fiatal és csinos, de keményfejű Viking lány. Timandahalf, a Viking törzs főnökének lánya. Rendíthetetlenül független és visszautasítja az engedelmes nő szerepét. Semmi sem állíthatja meg, hogy a szívét és ösztönét kövesse, élete legnagyszerűbb kalandjába…

Sara Forestier mint Abba: – Én játszom Abbát, a viking főnök lányát. Szabadidőmben koponyákat aprítok, bizony! Amikor megismertem őt, azonnal beleszerettem. Gyönyörű, hihetetlenül szexi s egy valódi egyéniség. Imádom az energiáját, a vörös fürtjeit, a mosolyát. Rendkívül spontán és gondolkodás nélkül ellenszegül a népére jellemző hatalmi rendszernek. Ugyanakkor meglepett a modern megjelenése, amely viszont tökéletesen illeszkedett Asterix világába.
A történetben Abba minden oldalról tettekre ösztökél. Titkograf azt szeretné, ha a fia felesége lenne, s ezáltal átvehetné a törzs irányítását, ezért aztán a lány érdekében áll, hogy Bögyörix elkötelezze magát. Természetessége rendkívül elbűvölő, s az is vonzó, hogy bár megtehetné, mégsem használja ki a kezében lévő hatalmat. Viszont érdekes paradoxon, hogy nincs beleszólása azokba az eseményekbe, melyeket tulajdonképpen ő indít be.”

Hatalmaf:

Mint a Viking törzs főnökét meggyőzik arról, hogy a félelem szárnyakat ad. Az a nagy álma, hogy a levegő ura legyen. Miközben kimagasló tekintély, szereti a lányát és mindent megtesz azért, hogy megvédje őt, amely nem könnyű feladat, most meg, amikor sötét összeesküvés készül, szinte lehetetlen….

Vikea:

Hatalmaf felesége és Abba anyja, egy tökéletes háziasszony, aki a skandináv bútortervezés elkötelezett híve. Minden egyes alkalommal, amikor férje hazaérkezik egy fosztogató hadjáratról, abban reménykedik, hogy hoz neki valamit, amivel színesebbé teheti az otthonát…

Olaf:

Titkograf fia. Nagy Viking harcos, igazi izomagy, célja, hogy elkapja “a félelem bajnokát”; ezt a hőstettet kell végrehajtania ahhoz, hogy elnyerje a főnök lányának kezét, ámbár nem igazán érti, hogy miért.

Titkograf:

Viking sarlatán és nagy machinátor. Az az álma, hogy átveszi a hatalmat. Kifundált terve egyszerre ravasz és rizikós, és tudva, hogy mamlasz fia az egyetlen támasza, a dolgok még rosszul is végződhetnek…

Az alkotók a filmről:

Jean-Luc Goossens forgatókönyvíró:

– Az Asterix és a normannokkal kezdtük: ez a könyv tele van nagyszerű ötletekkel. Elhinni egy olyan feltevést, hogy a félelem szárnyakat ad, egyszerre abszurd és briliáns. A vikingek hisznek abban, hogy abban a pillanatban, amikor megismerik a félelem érzését – mivel ők senkitől és semmit nem félnek -, abban a pillanatban képesek lesznek repülni. A forgatókönyv-írási folyamat esszenciális volt a film számára: át kellett szerkesztenünk a könyvet, hogy a sztori beágyazódjon a mozifilm által szabott keretek közé. Bár a könyvben olvasható humor, a párbeszédek és a cselekmény mind nagyszerűek, ezek változatlanul hagyott formában nem feltétlenül képesek filmvásznon is működni. A filmben az izgalom, a narratíva, az érzések és az akciók a legfontosabb tényezők. Számomra a legnagyobb kihívás az volt, hogy átalakítsam ezt a nagyszerű képregényt egy akció-komédiává.

Az Asterix új oldalról közelít a társadalmi problémákhoz, mindezt a római birodalom idejébe áthelyezve. René Goscinny képes volt ámulatba ejtő iróniával megközelíteni dolgokat, néha már-már abszurdba hajolva. De amikor 2006 valóságát szőttük bele a sztoriba, néhány olyan dolgot ki kellett cserélnünk, amit még 1967-ben aktuális volt. Például a könyvben Bögyörix előad egy rock'n'roll nótát: a filmben ehelyett rappelni fog. Van egy galamb, akinek SMS a neve, s ő szállít üzeneteket Bögyörix és Abba között, aki a nevét ugyebár a klasszikus svéd diszkózenekartól kölcsönözte. A lány heves természetű, simán megállja a helyét a férfiakkal szemben. S kitaláltuk Vikeát is, a viking törzsfőnök feleségét, akinek az a mániája, hogy átrendezze az otthonát…”

Stefan Fjeldmark társrendező:

– Minőségben óriási elvárásokat támasztottunk magunkkal szemben. Ez a valaha készült legdrágább animációs feldolgozása az Asterixnek, s mi mindnyájan hatalmas lelkesedéssel vágtunk bele. Az alapvető dizájn teljes egészében hagyományos módszerrel készült. A karakterek megrajzolása, a figurák rendkívül részletes körvonalazása, a hátterek megalkotása, a figurák animálása, a képek megszerkesztése mind-mind maximális odafigyeléssel történt. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy megőrizzük Uderzo sajátos rajzstílusát. Olyan vizuális effektusok, mint pl. A hó, füst és köd megalkotásánál már a legmodernebb technológiákat hívtuk segítségül. De továbbra is ügyeltünk arra, hogy ezek az effektusok beilleszkedjenek Asterix világába. Például, amikor megalkottuk a tengert, egyszerre ügyeltünk a realizmusra és a képregény jellegzetes stílusára, amely kissé karakíroz mindent. Meglehetősen ingatag az egyensúly e két megközelítés között, s egyaránt igényel kreativitást és technológiai szaktudást. Végső soron azt akartuk, hogy Uderzo rajzai életre keljenek!

Jesper Møller társrendező:

– Ez volt a legnagyobb kihívás a filmünkben. Nem csak a karakterek arckifejezésének visszaadásában kellett követnünk a képregényben lefektetett jellemzőket, de ügyelnünk kellett arra is, hogy a füzetek szellemisége érintetlen maradjon. A filmnek ugyanakkor hozzá kell tennie valamit a könyvekhez, de nem szabad elfojtania azokat az energiákat és jellegzetességeket, melyeknek Asterix és Obelix a sikert köszönheti. Egyszerre fordultunk hagyományos technológiákhoz és a komputerek által felkínált lehetőségekhez, melyek révén az animáció látványosabb, részletesebb lett. Szóval ahelyett, hogy a régit feláldoztuk volna az új oltárán, filmünkben inkább egyfajta szövetség kötődött köztük.

Forrás: premierpark.hu