Sebők Imre életrajza

A KKK augusztusi összejövetelére készített rövid életrajz

1906. augusztus 6.-án született Apostagon.
A paraszti sorból származó fiatalembert Pólya Tibor közbenjárására Glatz Oszkár és Bernáth Aurél tanította Feics Jenő híres rajziskolájában.
A tehetséges grafikus a Tolnai Világlapjában debütált, majd számtalan folyóirat-illusztráció mellett ponyvaregények festett címlapjait készítette.
Első tréfás képsorozatai 1942-ben a Gyermekvilág oldalain jelentek meg.
Ez idő tájt kérték fel képaláírásos Tarzan-képregények rajzolására, amit a kanadai megrendelőnek Tarzan és a maya istennő címen le is szállított.
Pikáns rajzai 1945 után a Pesti Izé sztárrajzolójává tették.
Sebők a fény-árnyék kontraszthatásán alapuló rajztechnikát alkalmazta a képregény-rajzolás terén is.
Klasszikus munkái közé tartozik az 1950-es Kétéltű ember, melyet Beljájev tudományos-fantasztikus regényéből készített a Pajtás számára.
1958 után a Magyar Ifjúságnak, 1962 után pedig a Népszavának lett állandó rajzolója.
A Népszava napilapba naponként gyártott három kockás képregényektől azonban megcsömörlött, és 1966 után stílusa megkopott. A kompozíciók működtek, de a
kidolgozottság komoly kívánnivalót hagyott maga után.
1973-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete alkonyán visszatért a grafika mesteri virtuóza, aki 1980. szeptember 14.-én Budapesten tette le végleg a rajztollat.

Főbb képregényei: Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame (1958), Lewis Wallace: Ben Hur (1960), Jack London: A mayák kincse (1962), Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1964), William Faulkner: Sírgyalázók (1965), Homérossz: Odüsszeia (1975), stb.

Kiss Ferenc
“Képregénykedvelők Klubja” topic a fórumunkon
2005. augusztus 27.