Egy elveszett világ keresése

Egy elveszett világ keresése
Interjú Fehér Zoltánnal

A régi nagyok alkotásait máig szívesen fogadja a magyar közönség, a kortárs képregények valamiért idegenkedést váltanak ki az olvasókból. A Magyar Képregény Akadémia egyik célja valamelyest eloszlatni ezt a bizalmatlanságot, hogy miképpen, azt elmondja Fehér Zoltán (Zorro De Bianco), az egyesület elnöke.

SFportal: Milyen helyzetben van a magyar képregény-rajzolás Európa többi országához képest?

Zorro De Bianco: A rendszerváltás után egyedül csak Magyarországon került hullámvölgybe ez a művészet. Még a keleti szomszédainknál sem volt a képregényeknek akkora döccenője, mint idehaza. A Magyar Képregény Akadémia azért alakult, hogy ez a helyzeten változtasson.

SFportal: Milyen módon született meg ez a társaság? Régóta terveztétek vagy spontán jött az ötlet?

Zorro De Bianco: A tavaly előtti évben kiírtak egy képregény-rajzoló pályázatot. A mezőny olyan erős és olyan színvonalas volt, hogy mi – a résztvevők – elhatároztuk, a verseny után is jó lenne valamilyen formában együtt maradni. Sokan támogatták ezt a javaslatot, így 2004. május elsején megalakulhatott a Magyar Képregény Akadémia, amely tavaly decembertől hivatalosan is egyesületi formában működik.

SFportal: Miért volt szükség erre a hivatalos elismerésre?

Zorro De Bianco: Elsősorban azért, hogy a hozzánk beérkezett munkákat ne egy “baráti társaságként” bíráljuk el, hanem ennek a folyamatnak egy komolyabb, szakmaibb hátteret is biztosítsunk, valamint a hivatalos működéssel nagyobb az esély a különböző pályázatok elnyerésére, más hasonló szervezetekkel való együttműködésre is. De a bírósági bejegyzés a lapkiadás terén is elengedhetetlen feltétel. Jelenleg azon dolgozunk, hogy közhasznú egyesületté váljunk.

SFportal: Kik a társaság tagjai?

Zorro De Bianco: Mindenekelőtt grafikusok. Jelenleg huszonnégy rajzolónk van és igazán színvonalas művek kerülnek ki a kezeik közül. Emellett három írót is a sorainkban tudunk, ők (és a rajzolók is) írják a történeteket. A csapat munkájának ideális példázata a Pinkhell című magazin, ami jelenleg az egyetlen olyan színes folyóirat, amely kizárólag kortárs magyar képregényeket közöl.

SFportal: Mit szerettetek volna elérni a Pinkhell magazin kiadásával? Illetve mit szeretnétek elérni, hiszen a nulladik számmal együtt most már kettő is megjelent.

Zorro De Bianco: Rá szerettük volna irányítani az emberek figyelmét a magyar képregényekre. Elsősorban egy olyan fórum megteremtését tűztük ki célul, amely lehetőséget ad a még gyermekcipőben botladozó mai magyar képregénynek arra, hogy kibontakozhasson, megtalálhassa saját nyelvét, az alkotók pedig “élesben” tanulják meg a képregénykészítés fortélyait, formálhassák stílusukat, tanulhassanak saját hibáikból, illetve az olvasók visszajelzéseiből. A mai fiatalság többnyire az amerikai alkotásokon nőtt föl, azt tartja viszonyítási pontnak, bár szerencsére – és főleg az internetnek köszönhetően – egyre többen ismerik és szeretik meg az európai iskolák műveit is. A kicsit idősebbek tudják még, ki volt Korcsmáros vagy Sebők, de természetesen erre a vonalra inkább mint hagyományra érdemes tekinteni.

A legfontosabb az lenne, hogy tanulva a külföldi példákból, valamint figyelembe véve a magyar hagyományt is, egy teljesen új, önálló képregényalkotó és -olvasó generáció bontakozhasson ki, mint arra számtalan példát láthatunk a környező országokban.
Meg kell tudni szólítani azokat a rétegeket is, akik eddig még nem gondolkodtak képregényben, hiszen itthon nem találták meg a nekik szóló műveket, de egyben olyan alkotók munkáit is támogatni kell, akik az elterjedtebb, ismertebb populáris vonalat képviselik magas színvonalon – kiadni olyan történeteket, amik a gyerekekhez, a nőkhöz vagy éppen a melegekhez szólnak. Ugyanis a hazai palettáról nem csupán az irodalmi igényű, mélyebb mondanivalóval operáló vagy képzőművészeti jellegű kiadványok, de a könnyedebb, játékos poénokra építő képregények is hiányoznak. Ezért gondolom azt, hogy a Pinkhell legfőbb feladata, hogy ezt az űrt úgy igyekezzen kitölteni, hogy a lehető legszélesebb olvasói ízlést is figyelembe vegye – ne tematizáljon, kategorizáljon!

A teljes interjú elolvasható a SF Portálon.