Mangamánia – a képek korlátlan hatalma

A Képregénysarokban az itthoni, mangával is foglalkozó kiadók – a többi között az Atheneum Kiadó Mangattack elnevezésű vállalkozása, a Delta Vision Kiadó, a FuMaX Kiadó és a Képes Kiadó – közösen állítottak ki egy nagyobb standon. S hogy mennyire népszerű a képregények világának ez a japán eredetű szegmense, arról a kiadók képviselői beszélgettek szombaton délután.

Ha azt mondjuk, manga, akkor az átlagos olvasónak vagy brutális-akciós vagy pornográf képregények ugranak be elsőre. Valóban vannak ilyen változatok is, mint például a hentai, ami kifejezetten felnőtteknek (vagy még nekik sem) való, olykor igencsak perverz szexuális szokásokat jelenít meg a képregényfigurákkal. Viszont ha a kettőt azonosítjuk, az olyannak tűnhet, mintha azt mondanánk, hogy a pornó egyenlő az akcióval. Tehát egy Magyarországon még nem túl népszerű, de feltörekvő trenddel kell megismerkednie a vásárlónak, miközben bizony nem árt az ilyen fogalmak elsajátítása, mielőtt vásárolunk a gyereknek.

A felnagyított érzelmi kifejezések és testi adottságok ilyenfajta ábrázolásmódja még alig-alig éri el az olvasók egy százalékát, ők is a tizenkét és húsz év közötti fiatalokból verbuválódnak, s láss csodát, hetven-nyolcvan százalékuk lány. Sárközy Bence, a Mangattack képviselője szerint ezek az olvasók később áttérhetnek a normális regények olvasására. Talán olyan ez a megállapítás, mint a Harry Potterrel kapcsolatos észrevételek egyike, azazhogy mindegy, mit, csak olvasson a gyerek. Sárközy szerint nagyon gazdag terület a mangák csoportja, és sokfajta élménnyel gazdagítható általuk az olvasás.

Bayer Antal, a Képes Kiadó képviselője elmondta, hogy a japán kiadók nehezen hajlanak a szerződésekre, először bizonyítani kell, tehát inkább a konkurenciához küldik a jövendőbeli partnert, aztán ha azzal sikerre visznek egy sorozatot, akkor már könnyebben beadják a derekukat. A magyarországi kiadóknak még nem sikerült leszerződniük egyetlen japán kiadóval sem, hiába folynak tárgyalások lassan már három éve. A nehézségeket Németh Vladimir a FuMaX Kiadótól és Járdán Csaba, a Delta Vision Kiadó szerkesztője is alátámasztotta. De ezt meg is lehet kerülni. A legtöbb amerikai kiadónak szerződése van japán alkotókkal, s így könnyebben beszerezhető egy-egy képregény, bár az még mindig nem az igazi, de közelebb áll az eredeti trendekhez. Ezeken kívül vannak koreai üzletfelek is, de valójában ők nem mangákat, hanem manhwákat gyártanak. Kicsit más a stílus, ráadásul ezt balról jobbra kell olvasni, ellentétben a jobbról balra olvasandó mangákkal, ami a közönség szempontjából nem mellékes.

Európa pedig átvette Amerika helyét a piacon, de Magyarországon még nem érvényesülnek az általános tendenciák. Sárközy szerint ezért történhet meg az, hogy ami külföldön népszerű, azt a hazai olvasók észre sem veszik, vagy fordítva, ami külföldön népszerűtlen, az itthon népszerű: nem alakultak még ki azok az olvasói szokások és ízlésvilágok, amelyek ezt a folyamatot irányítják.

Pion István
Magyar Hírlap
2008. április 27.