Ûrcowboyok helyett kunsági sci-fi

[zhalasz] Magyar sci-fi- és képregény-ROHAMot indít egy kis magyar kiadó. Kiadják egy nemzetközi karrier elõtt álló mûvész, és egy budapesti street artos képregényét. Megmutatnák azt is, mit értenek magyar sci-fi alatt…

Az idegen bolygókra és high-tech találmányokra koncentráló hazai fantasztikus irodalom megújítását tûzte ki célul az a társaság, amelyik a negyedévente megjelenõ Roham agresszív fantasztikus magazint is kiadja. A fiatal sci-fi õrültek által alapított kulturális egyesület lendülete úgy tûnik mellékesen az igényes képregény kultúráját is megteremtheti a Pókemberek által sújtott hazai szcénában.

A társaság sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy kiadják a budapesti lét szürrealitását megmutató dolgot. Stark Attila munkája egy képregény, egy firkafüzet, egy napló és egy bevásárlócetli keverékeként írható le. A nehezen behatárolható stílus mégis ismerõs lehet azok számára, akik jártak a Tûzraktér, a Kultiplex vagy a hajdani Mumus nevezetû alteros szórakozóhelyeken. Ezeket ugyanis az amúgy street artosként is mûködõ mûvész és 1000% nevû csoportja dekorálta ki majmokkal és egyéb furcsa karakterekkel.


Futaki Attila képregényének részlete

A Kulo City címû könyv eredetileg az Iparmûvészeti egyetem számára készült, diplomamunka címmel, és egy Budapesten csellengõ, vidékrõl származó egyetemista mindennapjait mutatja be. Azaz Stark Attilát.


Jobbról Stark Attila

A sajtótájékoztatón egyébként egészfrontos képregény-támadás képe körvonalazódott. A Roham, egy francia kiadóval párhuzamosan ugyanis megjelenteti egy másik fiatal képregény-rajzoló munkáját is. Futaki Attila sokkolt minket az aprólékosan megfestett, zaklatott világú munkájának néhány lapjával, amelyek bár kicsit emlékeztetett a Frank Miller féle Sin city-re, mégis egyedi képi világot mutattak.

A külföldi kiadás jelentõsége, hogy Franciaországban igen jelentõs a képregény-kultúra, hatalmas a piac, ahová nem egyszerû betörni. Futaki Attila az elsõ magyar, akinek munkáját publikálásra érdemesnek tartotta egy francia kiadó. A képregényt Belgiumban, Svájcban és Kanadában is terjesztik majd.

A 22 éves alkotó elmondta, hogy egy francia képregényes vásáron jelentkezett az egyik kiadónál. „A helyzet ott olyan volt, mint a marhavásár. Három órát álltam sorban az egyik kiadó standjánál egy csomó más rajzolóval, mire megnézték az én munkámat is. rápillantottak, kaptam egy telefonszámot, és ott jelentkezve indult a kapcsolat.”

A mûvész most napi tizenkét órában dolgozik, munkájának minden egyes kockája ugyanis, a mûfajban szokatlan módon, festéssel készül. A Spirál címû alkotás decemberben megjelenik magyarul.

Ûrcowboyok helyett kunsági sci-fi

A sajtótájékoztatón kihirdették a Roham novellapályázatának nyerteseit is. Az elsõ díjat Mikó Csaba kapta, aki a való életben dramaturg, és mint ilyennek – elmondása szerint – nincs könnyû dolga, mert a magyarok nem néznek magyar darabokat.

Sci-fije sem egyértelmûen fantasztikus irodalom. Szkafanderes ûrcowboyok helyett kézbesítõkról szól, akik külön kasztot alkotnak a társadalomban, és akiknek nem könnyû a dolguk.

A pályázat célja egyébként éppen az volt, hogy az ûrhajós témák helyett a magyar valóságban gyökerezõ munkákat kutassanak fel. Így a második helyezett novellája a Kunságon játszódik, 500 év múlva, egy iskolai táborban. Az író, Szabó Sándor foglalkozására nézve tanár, ötlete pedig egy hosszú vonatúton született. Címe – Kunesõ – sok mindent elárul. A kunesõ azt a természeti jelenséget jelöli, „amikor úgy tûnik, vihar készülõdik a puszta felett, de aztán csak port kap az ember az arcába”.


Futaki Attila megmutatja a készülõ munkát

A harmadik helyezett Kökény Pál lett, aki amellett, hogy tökéletes Thomas Anders-hasonmás, amatõr író is, és Szép lányok sírokat ásnak címmel írt novellát.

A gyõztesek novelláit a magazinban hozzák le, ahol egyébként olvashatóak lapunk egyik újságírójának, Stöckert Gábornak munkái is.

A kiadó, ars poetica gyanánt megjelentet még egy gyûjteményes kötetet a XX. századi fantasztikus- és szépirodalom olyan magyar szerzõitõl, akiket a szerkesztõk a mai sci-fi szempontjából is jelentõsnek tartanak. A Fantáziák címû könyvben többek közt Ady, Bodor Ádám, Csáth Géza, Gulácsy Lajos munkáit válogatták be.

Forrás és még több fotó és kép: index.hu